Mik azok a stabilcoinok? A stabilcoinok olyan digitális tokenek, amelyek az amerikai dollár helyettesítőjeként működnek, értékük általában 1:1 arányban van rögzítve az amerikai dollárhoz. Gyakran amerikai kincstárjegyekkel vannak alátámasztva, például a Tether esetében, amely 142 milliárd dollár értékű kincstárjegyekkel van fedezve. A kriptokereskedők (trader) ezekkel a stabilcoinokkal „parkolnak”, amikor például másik tőzsdére szeretnék átvinni a pénzüket, vagy más befektetést terveznek. Korlátlan létrehozás és inflációs hatás Keiser szerint semmi sem akadályozza meg, hogy magáncégek, önkormányzatok vagy más szervezetek végtelen számú stabilcoint hozzanak létre. Ez inflációs hatású, mert ezek a tokenek lényegében új dollárokat hoznak létre, ami csökkenti az amerikai dollár vásárlóerejét. A stabilcoinokat a hagyományos amerikai dollárhoz hasonlítja, amelyet szintén „a semmiből nyomtatnak”, és úgy véli, hogy ezek a tokenek „levegő által támogatott levegő”, vagyis nem áll mögöttük valós érték. Keiser szerint a stabilcoinok csak időhúzásra szolgálnak, meghosszabbítva egy elavult pénzügyi rendszer, különösen az amerikai dollár agóniáját. Piaci szerep és globális hatás A stabilcoinokat főként olyan országokban használják, ahol nincs hozzáférés hagyományos banki szolgáltatásokhoz vagy amerikai dollárhoz, például Dél-Amerikában vagy Közép-Amerikában, illetve ahol a helyi fiat valuták drasztikusan értéktelenednek. Ezekben a régiókban a stabilcoinok lehetővé teszik, hogy az emberek dolláralapú tranzakciókat végezzenek egy mobilalkalmazáson keresztül. Az amerikai kormány támogatja a stabilcoinok terjedését, mert ezek növelik az amerikai kincstárjegyek iránti keresletet, ami segít finanszírozni az USA 35-37 trillió dolláros államadósságát. Keiser szerint ez azonban csak átmeneti időhúzás, és nem oldja meg a dollár mélyebb problémáit. Problémák és kritikák Keiser úgy látja, hogy a stabilcoinok nem szolgálnak valódi gyakorlati célt, csak „zajt” keltenek a piacon, és hozzájárulnak az inflációhoz. Szerinte a stabilcoinok csak arra szolgálnak, hogy meghosszabbítsák az amerikai dollár elkerülhetetlen bukását, mintha egy haldokló valuta utolsó lélegzetvételét támogatnák. Hosszú távon a stabilcoinok nem képesek versenyezni a Bitcoinnal, amely decentralizált, cenzúrázhatatlan és valódi értéket képvisel. S a Bitcoin végül globális tartalékvalutává válik, elérve akár az 1-2 millió dolláros árfolyamot. Példák és piaci méret Keiser kiemeli a Tether-t, amelynek piaci értéke mára 142 milliárd dollárra nőtt, és a USDC-t, mint a legnagyobb stabilcoinokat. A Tether 2012-ben indult, akkor még csak néhány millió dollárnyi értéket képviselt, ma viszont óriási piaci szereplő. Ezek a stabilcoinok a globális piacokon dollárhelyettesítőként működnek, különösen olyan helyeken, ahol a helyi valuták instabilak vagy gyorsan értéktelenednek. Stabilcoinok és digitális jegybankpénzek összehasonlítása A stabilcoinokat megkülönbözteti a digitális jegybankpénzektől (CBDC). Míg a stabilcoinokat magáncégek bocsátják ki, és kevésbé szigorúan szabályozottak, a digitális jegybankpénzeket központi bankok bocsátják ki és kontrollálják, és céljuk a tranzakciók teljes körű megfigyelése. Példaként említhető a kínai digitális jüan vagy a készülő digitális euró, amelyeket a központi hatóságok szoros felügyelet alatt tartanak. Keiser szerint a digitális jegybankpénzek lehetőséget adnak társadalmi kreditrendszerek bevezetésére, és olyan rendszert jelöl, ahol a tranzakciókat cenzúrázhatják, és az egyének viselkedését pontozással értékelik (mint például Kínában). A stabilcoinok szintén centralizáltak, de kevésbé autoriterek, és jelenleg főként a globális délen, banki hozzáférés nélküli területeken nyújtanak gyakorlati megoldást. Tanulási folyamat és hibák Keiser szerint a kriptopiac újoncai, például Donald Trump, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy stabilcoinokba vagy más altcoinokba fektetnek a Bitcoin helyett. Trump saját coinja, amely 80-90%-ot zuhant, jó példa erre. Keiser úgy véli, hogy ez a tanulási folyamat része, és az embereknek meg kell tapasztalniuk a hibáikat, hogy felismerjék a Bitcoin valódi értékét. A stabilcoinok csupán átmeneti figyelemelterelést jelentenek, és nem állják meg a helyüket a Bitcoinnal szemben. Jövőbeli kilátások A stabilcoinok nem tudják megállítani a Bitcoin térnyerését. Más országok, például Oroszország vagy Kína, aranyfedezetű stabilcoinokkal próbálhatnak ellenlépést tenni, ami geopolitikai konfliktusokhoz vezethet. A Bitcoin azonban, mint cenzúrázhatatlan és decentralizált eszköz, az egyetlen megoldás a jelenlegi pénzügyi rendszer problémáira. A stabilcoinok és a dollár időhúzása ellenére a Bitcoin végül kétségtelenül domináns globális valutává válik.

"A magánszféra jövőjéért, a tömeges megfigyelés ellen Németországnak határozottan el kell utasítania a csevegésellenőrzési javaslat kliensoldali ellenőrzését" címmel írt Meredith Whittaker, a Signal Alapítvány elnöke egy erőteljes felhívást 2025. október 3-án, amelyben a magánszféra védelmének fontosságát hangsúlyozza az uniós csevegésellenőrzési javaslat ellen. A szavazás várható időpontja október 14. Íme a felhívás magyar fordítása. Aggodalommal értesültünk arról, hogy Németország a hírek szerint katasztrofális pálfordulásra készül, és feladhatja az uniós csevegésellenőrzési (Chat Control) javaslattal szembeni hosszú ideje fennálló, elvi alapokon nyugvó ellenállását. Ez valójában a magánszféra jogának végét jelenthetné Európában. Németország hagyományosan a magánszféra bajnoka volt, saját történelmi tapasztalataiból okulva, amely megmutatta, milyen súlyos károkat okozhat a tömeges megfigyelés, és eddig szilárdan kiállt e jog védelméért egész Európa érdekében. Most, amikor a geopolitikai bizonytalanság idején alapvető infrastruktúráink kiberbiztonsága minden eddiginél fontosabb, a megadás érthetetlen stratégiai hiba és Európa történelmi tanulságok iránti elkötelezettségének elárulása lenne. A gyermekvédelem ürügyén a legújabb csevegésellenőrzési javaslatok minden üzenet, fénykép és videó átfogó ellenőrzését írják elő az emberek eszközein, amelyeket egy kormány által előírt adatbázis vagy mesterséges intelligencia modell segítségével vizsgálnának meg, hogy eldöntsék, azok engedélyezett tartalomnak minősülnek-e vagy sem. Ez az ötlet több okból is rémisztő. Először is, a technológiai konszenzus egyértelmű: minden üzenet ellenőrzése – akár az üzenetek titkosítása előtt, akár utána történik – meghiúsítja a végpontok közötti titkosítás elvét. Ahelyett, hogy a Signal arany standard titkosítási protokollját kellene feltörni valakinek az üzeneteihez való hozzáféréshez, a hackerek és ellenséges nemzetállamok egyszerűen kihasználhatják az ellenőrző rendszerhez való hozzáférést. Ez a fenyegetés olyan súlyos, hogy még a hírszerző ügynökségek is egyetértenek abban, hogy ez katasztrofális lenne a nemzetbiztonság szempontjából. Ezek a javaslatok figyelmen kívül hagyják a privát kommunikáció stratégiai jelentőségét és azt a régóta fennálló technológiai konszenzust, hogy nem lehet olyan hátsó kaput létrehozni, amely csak a „jó fiúkat” engedi be. A javaslat valójában egy korlátlan tömeges megfigyelést tenne lehetővé, megnyitva mindenki intim és bizalmas kommunikációját, legyen szó kormányzati tisztviselőkről, katonákról, oknyomozó újságírókról vagy aktivistákról. Európa szuverenitásáról szóló beszédei ellenére ez több szempontból is bizarr kiberbiztonsági döntés. A Signal számára a csevegésellenőrzés egzisztenciális fenyegetést jelent. Mi egy dolgot csinálunk, de azt nagyon jól: a világ legnagyobb valóban privát kommunikációs platformját biztosítjuk. Tudjuk, hogy a titkosítás vagy mindenki számára biztonságos, vagy senki számára nem az; egy hálózat egy részében lévő hátsó kapu az egész hálózat sebezhetőségét jelenti. Nem fogjuk kompromittálni szolgáltatásunk integritását, és nem veszélyeztetjük azok biztonságát, akik világszerte ránk támaszkodnak, gyakran olyan helyzetekben, ahol a privát kommunikáció élet és halál kérdése. Ha választanunk kellene aközött, hogy megfigyelő gépezetet építünk a Signalba, vagy elhagyjuk a piacot, az utóbbit választanánk. Ez nem lenne könnyű döntés, és őszintén reméljük, hogy soha nem kell meghoznunk. De ha a csevegésellenőrzést ránk kényszerítenék, valószínűleg ez lenne a végkimenetel. Jó hír, hogy még van idő megállítani ezt. A német kormánynak, különösen az igazságügyi minisztériumnak, ki kell tartania. Németország bölcs döntése meghatározhatja, hogy milyen jövő vár ránk: egy olyan jövő, ahol az emberi jogként kezelt privát kommunikáció létezik Európában, vagy egy olyan, ahol Európa gazdasági, társadalmi és politikai biztonsága veszélybe kerül a csevegésellenőrzés által lehetővé tett korlátlan megfigyelés miatt. Arra buzdítjuk Németországot, hogy legyen bölcs, és tartson ki elvei mellett. Nem hagyhatjuk, hogy a történelem megismételje önmagát, ezúttal hatalmas adatbázisokkal és jóval érzékenyebb adatokkal.

X (formerly Twitter)

Signal (@signalapp) on X

We are alarmed by reports that Germany is on the verge of a catastrophic about-face, reversing its longstanding and principled opposition to the EU...

Michael Saylor a „BTC in DC” konferencián tartott "A Bitcoin és a kriptoipar múltja, jelene és jövője" előadásában a Bitcoin és a kriptoipar történetéről, jelenlegi helyzetéről és jövőbeli lehetőségeiről beszélt. A „BTC in DC” egy washingtoni rendezvény, amely a Bitcoin és a kriptoeszközök gazdasági, technológiai és szabályozási hatásait tárgyalja, vezető szakértők, befektetők és döntéshozók részvételével. Saylor közönsége elsősorban kriptobefektetők, üzleti vezetők, pénzügyi szakemberek és a digitális gazdaság iránt érdeklődő innovátorok voltak, akiket arra inspirált, hogy felismerjék a Bitcoin mint digitális tőke és a kriptoipar forradalmi potenciálját. Beszéde a globális gazdaság átalakulását hangsúlyozta, különös tekintettel a Bitcoin szerepére mint a jövő digitális tőkealapjára. A kriptoipar alapelvei: Globális tulajdonjog és cenzúrázhatatlanság Saylor szerint a kriptoipar alapja az abszolút tulajdonjog és a globális, cenzúrázatlan vagyontranszfer gondolata. A 20. században a vagyontárgyak – például ingatlanok, műkincsek vagy pénzügyi eszközök – helyi vagy feltételes jogokkal bírtak, és gyakran egy erősebb hatalom kénye-kedvére voltak kitéve. Egy aranyrúd szállítása például szigorú korlátozásokba ütközhet, ami korlátozza a tulajdonos szabadságát. A kriptoipar ezzel szemben olyan digitális vagyont ígért, amelyet senki nem vehet el, és amely szabadon mozgatható a világ bármely pontján. Ez a gondolat a Bitcoinban öltött testet, amely egy globális, decentralizált eszközként lehetővé teszi, hogy bárki, bárhol birtokolhassa és kezelhesse vagyonát anélkül, hogy külső beavatkozástól kellene tartania. Ez az üzenet a szabadság és az egyéni felhatalmazás eszméjét helyezi előtérbe. Saylor példája szerint egy arkansasi Bitcoin-tulajdonos, aki elássa hardveres tárcáját, harminc év múlva gazdagabb lehet, mert a világ más részein – például Pekingben, Szingapúrban vagy Londonban – vállalkozók a Bitcoin értékét növelik. Ez a globális gazdaság ereje, amely először teszi lehetővé, hogy az egyén vagyona mások innovációitól függetlenül is gyarapodjon. A kriptoipar korai kihívásai: Innováció és káosz A kriptoipar kezdeti évei (2009–2020) tele voltak izgalmas ötletekkel, de hiányzott belőlük a legitimitás és az intézményi támogatás. Saylor kiemeli, hogy a stabilcoinok (például a dollárhoz kötött digitális valuták), a tokenizált márkák (például NFT-k, mint a CryptoKitties), valamint a valós eszközök tokenizálása mind forradalmi ötletek voltak. Azonban ezek az innovációk gyakran instabilak voltak: néhány stabilcoin, mint a Terra Luna, összeomlott, és a szabályozatlan környezet miatt a piacot „vadnyugatként” jellemezték. A túlzott, akár 4000%-os tőkeáttétel és a felelőtlen kockázatkezelés sok projekt bukását okozta. Saylor szerint a kriptoiparnak hiányzott a „felnőtt felügyelet”: nem voltak bankok, biztosítótársaságok, sem tőkeerős vállalatok, amelyek stabil alapot adtak volna. Amikor a MicroStrategy 2020-ban 250 millió dollár értékben vásárolt Bitcoint, ez volt az első jelentős vállalati befektetés a kriptopiacon, ami új fejezetet nyitott. Az üzenet itt az, hogy az innováció önmagában nem elég: a stabilitás és a szabályozási keretek nélkül a kriptoipar nem tudta kiaknázni teljes potenciálját. A fordulópont: Intézményi elfogadás 2024-ben A beszéd egyik kulcsüzenete, hogy 2024 novembere, az úgynevezett „vörös hullám” (az amerikai politikai változásokra utalva) fordulópontot jelentett a kriptoipar számára. Az előző adminisztráció idején a szabályozók többsége ellenséges vagy szkeptikus volt a kriptoeszközökkel szemben, különösen a Bitcoinon kívül eső ötletekkel (például tokenizált értékpapírok vagy valuták). A Bitcoin ETF-ek jóváhagyása tíz évet vett igénybe, és még akkor is korlátozásokkal indultak, például az opciós piacok hiányával. 2024 után azonban a szabályozók, köztük az USA pénzügyminisztériuma, az SEC és más hatóságok támogatóbbá váltak. Ez lehetővé tette, hogy vállalatok, hírességek, sőt kormányzati szereplők is bekapcsolódjanak a kriptogazdaságba. Saylor szerint ez az intézményi elfogadás az, ami a kriptoipart egy legitim digitális eszközgazdasággá alakítja. Az üzenet világos: a szabályozási akadályok lebontása és a tőke beáramlása új korszakot nyit, ahol a kriptoeszközök a mainstream gazdaság részévé válnak. A Bitcoin mint digitális tőke Saylor szerint a Bitcoin a kriptogazdaság digitális tőkealapjaként emelkedik ki, amelyet a proof-of-work technológia és a fizikai energia biztosít. Ez a technológia a legrobusztusabb és legkevésbé sérülékeny módja egy globális, szűkös eszköz létrehozásának. A Bitcoin killer alkalmazása a digitális hitel kibocsátása: ahelyett, hogy aranyra vagy más hagyományos eszközre alapoznának hitelt, a vállalatok most Bitcoinra építhetnek. Ez a hitelrendszer versenyezhet az ingatlanokkal, műkincsekkel, kötvényekkel és más vagyontárgyakkal, és akár százbillió dolláros piacot is teremthet. Saylor példaként hozza fel saját cégét, a Strategyt (korábban MicroStrategy), amely a Stride nevű termékével 12,6%-os adóhalasztott hozamot kínál, szemben a hagyományos banki számlák 0,5–4%-os kamatával. Ez a példa azt mutatja, hogy a Bitcoin-alapú hitelrendszerek nemcsak jövedelmezőbbek, hanem a globális vagyonkezelést is forradalmasíthatják, különösen a jelenlegi, alacsony hozamú banki rendszerekhez képest. A tokenizáció jövője: Új üzleti modellek A beszéd másik fontos üzenete, hogy a tokenizáció – vagyis a valós eszközök, márkák, szolgáltatások vagy tagságok digitális tokenekké alakítása – a gazdaság jövőjét jelenti. Saylor szerint az Ethereum, a Solana és a Binance Smart Chain olyan okosszerződéses hálózatok, amelyek lehetővé teszik értékpapírok, valuták, sőt hírességekhez vagy vállalatokhoz kötött tokenek létrehozását. Például egy híresség, mint Katy Perry, tokenizálhatja koncertjeinek első sorát, egy étterem pedig tagsági rendszert kínálhat tokenek formájában. A korábbi akadályok – például a szabályozási ellenszél – miatt ezek az ötletek nem valósultak meg teljes mértékben. Most azonban, hogy a szabályozók támogatóbbak, a vállalatok és hírességek legitim tokeneket bocsáthatnak ki, amelyek valódi értéket képviselnek. Ez lehetővé teszi új üzleti modellek létrehozását, például kisvállalkozások számára a gyors tőkebevonást vagy egyedi digitális termékek és szolgáltatások kínálását. Saylor szerint a tokenizált gazdaság kulcsalkalmazása az innováció, a hatékonyság és a pénz fénysebességű mozgatása. Technológia és innováció: A változás motorja Saylor személyes történetén keresztül hangsúlyozza, hogy a technológia, nem pedig a kemény munka vagy a jó szándék, a valódi változás kulcsa. Harminc év alatt egyetlen egymilliárd dolláros ötletet valósított meg (a Strategy üzleti intelligencia szoftvere), de a Bitcoin és a kriptoeszközök felfedezése után egymást követték az új ötletek: a Bitcoin vállalati mérlegbe vétele, konvertibilis kötvények, digitális részvénykibocsátás és a Stride termék. Ezek az ötletek nem az ő zsenialitásán, hanem a technológia – különösen a digitális tőke és a mesterséges intelligencia – erején alapultak. Az üzenet az, hogy a digitális intelligencia és tőke elfogadása gyors és okos megoldásokat kínál, míg elutasításuk szegénységet és gyengeséget eredményez. Saylor arra biztat, hogy ne hagyjuk, hogy a félelem vagy szkepticizmus elhomályosítsa a technológia nyújtotta lehetőségeket. A jövő víziója: Egy új gazdaság hajnala Saylor szerint a digitális eszközgazdaság most lépett az intézményi elfogadás első évébe, amit az elektromosság bevezetéséhez hasonlít. Ez egy új korszak kezdete, ahol a lehetőségek szinte korlátlanok. A hagyományos gazdaság drága és lassú, míg a digitális gazdaság gyors, hatékony és globális. Az elkövetkező években a vállalatok, hírességek és kisvállalkozások tokenizált termékekkel és szolgáltatásokkal új piacokat teremthetnek, miközben a Bitcoin mint digitális tőke stabil alapot biztosít. Azok, akik elutasítják a digitális eszközöket vagy a mesterséges intelligenciát, lemaradnak, és vagyonuk, hatalmuk átkerül azokhoz, akik mernek innoválni. Saylor optimista üzenete, hogy a technológia és a kreativitás összefonódása nyolcmilliárd ember és négyszázmillió vállalkozás számára nyit új utakat a gazdasági felhatalmazás felé. Összegzés Michael Saylor beszéde egy inspiráló vízió a Bitcoin és a kriptoipar jövőjéről, amely a globális tulajdonjog, a technológiai innováció és az intézményi elfogadás hármas pillérein nyugszik. A Bitcoin mint digitális tőke a gazdaság alapjává válhat, míg a tokenizáció új üzleti modelleket és lehetőségeket teremt. A szabályozási akadályok lebontása és a technológia erejének elfogadása lehetővé teszi, hogy a 21. század gazdasága gyorsabb, hatékonyabb és igazságosabb legyen, mint valaha. Saylor arra hív, hogy ne féljünk az új ötletektől, hanem használjuk ki a digitális forradalom adta lehetőségeket.

A Magyar Közgazdasági Társaság 63. Közgazdász-vándorgyűlésének nyitó plenáris ülésén Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a világgazdaság helyzetéről, a magyar gazdaság mutatóiról és a stabilitás fontosságáról beszélt. Kiemelte a jegybank szerepét a gazdasági bizonytalanságok kezelésében: „Az elmúlt hat hónapban nagyjából ebbe a piramisba illeszkedően hoztunk döntéseket a jegybankban. Az volt a célunk, hogy a piaci bizalom és stabilitás erősítését szolgáljuk ezeken a lépéseken keresztül, ahogy a világban mindenhol, itt is azt látjuk Magyarországon, hogy a piaci szereplők figyelemmel és talán azt is mondhatom, hogy bizalommal fordulnak a jegybankok irányába, és várják ezeket a lépéseket. Ez természetesen indokolt egy olyan bizonytalansági tényező közepette, amiről beszéltem az előadásomban. Ezek komoly folyamatok, komoly gazdasági folyamatokat tudnak indikálni a piacokon. Ilyen helyzetben a jegybank számára felértékelődik a stabilitás megőrzése. A Magyar Nemzeti Bank ennek szellemében igyekszik cselekedni, és ennek szellemében is kommunikál.” A „bizonytalansági tényező” a globális gazdasági környezet kiszámíthatatlanságára utal, amely a megrekedt dezinfláció, a lassuló gazdasági növekedés, a tartósan magas infláció, a német gazdaság recessziója, a magas államadósságok és az emelkedő hozamkörnyezet együttes hatásából fakad. Mi mást tehet egy jegybank a bizalom építésén túl, amikor világszerte egyre több millió ember a kiszámítható, mindenféle központi kontrollt mellőző, decentralizált pénzügyi rendszert, a Bitcoint választja önként? https://www.youtube.com/live/tZxQewjE2H4

„The Moral Case for Bitcoin: How Bitcoin ENDS the WAR MACHINE” címmel Adam Livingston youtube videójában a Bitcoin erkölcsi jelentőségét és annak a hadigépezetre gyakorolt hatását tárgyalja. Az alaptéma, hogy a fiat pénz, amely könnyen manipulálható, lehetővé teszi a háborúk finanszírozását, míg a Bitcoin, mint fix kínálatú és átlátható valuta, megnehezíti a konfliktusok finanszírozását, ezáltal csökkentve a háborúk valószínűségét. Példákon keresztül mutatja be a fiat pénz és a háborúk kapcsolatát, és érvel amellett, hogy a Bitcoin egy olyan monetáris rendszer, amely békésebb világot teremt. A fiat pénz és a háborúk kapcsolata A videó alapvetése, hogy a monetáris hatalom politikai hatalmat jelent. Amikor egy kormány könnyen teremthet pénzt, például nyomtatással, akkor olyan erőforrásokhoz jut, amelyekkel háborúkat is finanszírozhat anélkül, hogy közvetlen adókivetéssel a polgárok jóváhagyását kérné. Ez a „csendes partner” a modern háborúkban, hiszen a fiat pénz lehetővé teszi a konfliktusok finanszírozását anélkül, hogy a költségek azonnal láthatóvá válnának. Livingston szerint a történelem során a pénz leértékelése (infláció) és a háborúk szorosan összekapcsolódtak, amit példák sora támaszt alá. Történelmi példák a pénzromlás és háborúk összefüggésére Livingston számos történelmi esetet hoz fel, hogy alátámassza állítását. Az ókori Rómában a denarius ezüsttartalma a 3. században drasztikusan csökkent, ami hiperinflációhoz és polgárháborúkhoz vezetett. A kínai Szung-dinasztia idején a papírpénz tömeges nyomtatása hadi kiadásokat finanszírozott, de végül gazdasági összeomláshoz és mongol invázióhoz vezetett. Az első világháborúban a nagyhatalmak felfüggesztették az aranykonvertibilitást, ami lehetővé tette a példátlan méretű pénznyomtatást, és 40 millió áldozattal járó konfliktust eredményezett. Az 1971-es Nixon-döntés, amely megszüntette a dollár aranyhoz kötöttségét, szintén állandó háborús gazdaságot teremtett, mivel a pénzteremtés korlátlanná vált. Az arany és a Bitcoin szerepe Az arany korábban korlátot szabott a háborús finanszírozásnak, mivel a hadviseléshez fizikai aranyra volt szükség, ami átláthatóbbá tette a költségeket. Azonban az arany nehezen szállítható, nehezen osztható, nem utolsó sorban pedig centralizált és elkobozható, amit a kormányok már számtalanszor ki is használtak. A Bitcoin ezzel szemben fix, 21 milliós kínálattal rendelkezik, átlátható nyílt főkönyvvel és önálló tárolási lehetőséggel, ami megnehezíti a pénz leértékelését és a háborús kiadások titkolását. Ha a kormányok nem tudnák pénznyomtatással és inflációval finanszírozni a háborúkat, akkor kénytelenek lennének nyíltan adót emelni, ami politikai kockázatot jelentene (népszerűség csökkenés), ezáltal csökkentené a konfliktusok valószínűségét. A Bitcoin erkölcsi jelentősége A Bitcoin nem csupán pénzügyi újítás, hanem egy „erkölcsi tűzfal”, amely megvédi a társadalmat a háborús finanszírozás következményeitől. A videó szerint a Bitcoin olyan monetáris rendszert kínál, ahol a háborúk költségei láthatóvá válnak, és a politikusoknak elszámoltathatóbbá kell válniuk. Ez a rendszer alacsony időpreferenciát ösztönöz, vagyis a társadalmak a hosszú távú stabilitást és békét részesítik előnyben a rövid távú konfliktusokkal szemben. A Bitcoin így a béke olcsóbbá tételét szolgálja, míg a fiat pénz a háborúkat teszi olcsóbbá. Cselekvési lépések Livingston négy gyakorlati lépést javasol a változás érdekében. Először is, terjeszteni kell a fiat pénz és a háborúk kapcsolatáról szóló ismereteket. Másodszor, az embereknek saját Bitcoin-tárolásra kell áttérniük, hogy elkerüljék az infláció hatásait. Harmadszor, követelni kell a fiskális átláthatóságot a vezetőktől, hogy a háborús kiadások nyíltan legyenek finanszírozva. Végül, támogatni kell a Bitcoin-alapú infrastruktúrát, például fizetési rendszereket és vállalkozásokat, amelyek nehéz munkával előállítható ún. kemény pénzt használnak. Ezek a lépések együttesen csökkenthetik a háborús gépezet működését. Összegzés A videó erőteljes érvet hoz fel amellett, hogy a fiat pénz rendszere lehetővé teszi a háborúk gátlástalan finanszírozását a fedezetlen pénzkibocsátáshoz kötődő infláció rejtett adóján keresztül, míg a Bitcoin ezt a lehetőséget egyszer és mindekorra megszünteti. A történelmi példák – Róma, a Szung-dinasztia, az első világháború és az 1971-es aranyablak bezárása – mind azt mutatják, hogy a pénzromlás háborúkhoz és társadalmi instabilitáshoz vezet. A Bitcoin fix kínálata, átláthatósága és decentralizált természete új monetáris rendszert kínál, amely a békét és az elszámoltathatóságot helyezi előtérbe. Livingston arra ösztönzi a nézőket, hogy aktívan támogassák a Bitcoin adoptációját, hogy mi együtt egy igazságosabb és békésebb világot teremtsünk.

Zsiday Viktor befektetési szakértő "Fiskális végjáték: globális hozamgörbe-rögzítés?" címmel tartott előadást a Magyar Közgazdasági Társaság 63. Közgazdász-vándorgyűlésén. A fiat pénz és a korlátlan pénznyomtatás korszaka Zsidai Viktor előadásában kiemelte, hogy a fiat pénz rendszere, amely a Bretton Woods-i megállapodás 1970-es években bekövetkezett megszűnésével teljesedett ki, lehetővé tette a korlátlan pénznyomtatást. Ez a rendszer az államok számára szinte határtalan lehetőséget biztosít a hitelfelvételre és a pénzteremtésre, mivel a modern jegybankok szabadon finanszírozhatják a költségvetési hiányokat. A tömegdemokráciák politikai nyomása, amely a választók jóléti és gazdasági igényeinek kielégítését helyezi előtérbe, különösen válságok idején, tovább fokozza ezt a folyamatot. Az eredmény az államadósságok folyamatos növekedése, amely már békeidőben is jelentős méreteket ölt, eltérően a korábbi évszázadok ciklikus adósságdinamikájától, amikor az adósságok főként háborúk idején halmozódtak fel. Hozamgörbe-kontroll és az államadósság elinflálása Az előadó szerint a globális államadósságok fenntarthatatlan szintje elkerülhetetlenné teszi a pénzügyi elnyomás eszközeinek alkalmazását, amelynek kulcsfontosságú eleme a hozamgörbe-kontroll (Yield Curve Control - YCC). Ez a jegybanki stratégia a kötvényhozamok mesterségesen alacsony szinten tartását jelenti, lehetővé téve az államok számára, hogy olcsón finanszírozzák adósságaikat. Zsidai példaként hozta fel Japánt, ahol a jegybank az államadósság jelentős részét visszavásárolta, gyakorlatilag "eltüntetve" azt a piacról. Ez a megközelítés az adósságok reálértékének elinflálását célozza, vagyis az infláció mesterséges növelésével csökkenti az adósságterhet. Történelmi példaként az Egyesült Államok II. világháború alatti gyakorlata szolgált, ahol hasonló eszközökkel kezelték az adósságválságot. A modern korban Görögország és Izland tőkemozgás-korlátozásai is sikeresen alkalmazták ezt a stratégiát, bár a globális tőkepiacok szabad mozgása ma már nehezebbé teszi az ilyen intézkedések végrehajtását. Várható következmények A hozamgörbe-kontroll (Yield Curve Control - YCC) és az államadósságok elinflálása azonban jelentős gazdasági és társadalmi kockázatokkal jár. Zsidai szerint az infláció mesterséges gerjesztése az eszközárak, például a lakásárak drasztikus emelkedéséhez vezethet, ami tovább mélyítheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, mivel az eszközökkel nem rendelkező rétegek számára a megélhetési költségek nőnek, míg a vagyonosabbak profitálnak az áremelkedésből. Emellett a jegybanki beavatkozások alááshatják a tőkepiacok bizalmát, ami nemlineáris gazdasági folyamatokat indíthat el. Erre példa az Egyesült Királyság 2022-es "minibudget" válsága, amikor a piacok gyors reakciója destabilizálta a gazdaságot. Az előadó pesszimista kilátásokat vázolt fel: a következő évtizedben egy globális fiskális válság valószínű, amelyet a jegybankok a hozamgörbe-kontroll és az infláció eszközeivel próbálnak majd kezelni. Ez azonban hosszú távon a gazdasági stabilitás gyengüléséhez, a pénzügyi rendszerekbe vetett bizalom csökkenéséhez és potenciálisan tartós inflációs nyomáshoz vezethet. A demográfiai kihívások, például az elöregedő társadalmak és a csökkenő adófizetői bázis, tovább súlyosbítják a helyzetet, mivel az adósságok finanszírozása egyre költségesebbé válik a kamatszintek emelkedésével párhuzamosan. Összegzés Zsidai Viktor előadása arra figyelmeztet, hogy a fiat pénz rendszere és a korlátlan pénznyomtatás lehetősége az államadósságok kezelhetetlenné válásához vezetett. A hozamgörbe-kontroll (Yield Curve Control - YCC) és az államadósságok elinflálása rövid távon megoldást nyújthat, de hosszú távon súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járhat, beleértve az infláció növekedését, az eszközárak elszabadulását és a piaci bizalom elvesztését. Az előadó szerint a jelenlegi gazdasági modell fenntarthatatlan, és a következő évtizedben elkerülhetetlenül szembe kell nézni ezekkel a kihívásokkal.

A dollár vásárlóerejének és a bitcoin értékének megnyilvánulása közös ábrán. A dollár görbéje 1920-tól indul, a bitcoiné 2012-től. (A dollár a legerősebb fiat valuta, tehát a vakok közt a félszemű a király.) Egy idevágó Dead Can Dance szám: A dal mondanivalója az emberi természet és társadalom kritikája, amely a tudatlanság, a büszkeség és az opportunizmus problémáit feszegeti. Arra ösztönöz, hogy lépjünk túl a felszínes sérelmeken és álarcokon, vállaljunk felelősséget, és keressük a mélyebb igazságot, még akkor is, ha az elérhetetlennek tűnik. A refrén közmondása egyfajta figyelmeztetés: a relatív tudás vagy előny nem egyenlő az igazi bölcsességgel, és a „félszeműek” uralma gyakran csak a környezet korlátozottságát tükrözi.

A fiat valuta válsága és a dollár süllyedése Lawrence Lepard a fiat valuták, különösen a dollár problémáit elemzi, amit egy süllyedő Titanichoz hasonlít. Véleménye szerint a jelenlegi monetáris rendszer fenntarthatatlan, mert a kormány és a Federal Reserve (Fed) folyamatosan pénzt nyomtat, ami inflációhoz, sőt akár hiperinflációhoz vezethet. A dollár értékvesztése elkerülhetetlen, és az embereknek dönteniük kell: maradnak a „süllyedő hajón”, vagy „mentőcsónakra” szállnak, amit a Bitcoin és az arany testesít meg. A rendszer igazságtalanságai, például a bankmentések és a politikai döntések, tovább súlyosbítják a helyzetet, és társadalmi elégedetlenséget szítanak. A Fed korlátozott mozgástere A Fed legutóbbi ülésén 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre, amit Lepard „kabuki színháznak” nevez, mert szerinte a piacnak kellene meghatároznia a kamatokat. A Fed nehéz helyzetben van: az infláció még mindig meghaladja a kitűzött célt, miközben a munkanélküliség is nő, így a kettős mandátum – az árstabilitás és a foglalkoztatás – közötti egyensúlyozás szinte lehetetlen. Jerome Powell Fed-elnök elismerte, hogy az inflációs kockázatok nőttek, de a gyengülő munkaerőpiaci adatok miatt óvatosabb politikát választott. Egy új Fed-kormányzó, Steven Moran, aki Trump gazdasági tanácsadója, ellenezte a döntést, és nagyobb kamatcsökkentést szorgalmazott, összhangban Trump korábbi kijelentéseivel. Hozamgörbe szabályozás és inflációs kockázatok A beszélgetés során szóba kerül a hozamgörbe szabályozása (Yield Curve Control, YCC), amit Moran is említett, mint a Fed és a kincstár közötti lehetséges együttműködést a hosszú távú kamatok kontrollálására. Ez a gyakorlat történelmileg inflációt gerjesztett, például a második világháború utáni időszakban, amikor a pénzmennyiség növekedése 18-21%-os éves inflációt okozott. Japán példája is felmerül, ahol a hozamgörbe szabályozása nem vezetett jelentős inflációhoz, de az USA eltérő helyzete – nagy költségvetési és kereskedelmi hiányokkal – valószínűbbé teszi az inflációs nyomást. Lepard szerint az infláció nemcsak gazdasági, hanem pszichológiai jelenség is: ha az emberek érzékelik, hogy pénzük kevesebbet ér, magasabb béreket követelnek, ami öngerjesztő spirált indít el, hasonlóan a 70-es évek inflációs hullámaihoz. Bitcoin és arany mint menekülőeszközök Lepard az aranyat és a Bitcoint olyan eszközökként látja, amelyek védelmet nyújtanak a fiat valuta összeomlása és az infláció ellen. Az arany ára az utóbbi időben meredeken emelkedett, ami a monetáris rendszer instabilitására utal, és a Bitcoin is követi ezt a trendet, de gyorsabban és nagyobb mértékben mozog. A Bitcoin kínálata rögzített, 21 millió egységben maximalizált, így a kereslet növekedésével az ára szinte korlátlanul emelkedhet. Lepard szerint az arany ára elérheti a 10 000 dollárt, a Bitcoin pedig az 1 millió dollárt 5-7 éven belül. Az arany mozgása gyakran előbb jelzi a monetáris problémákat, de a Bitcoin később nagyobb lendülettel követi. A jelenlegi árfolyamok – bár sokak számára magasnak tűnnek – még messze vannak attól az értéktől, amit egy valutaösszeomlás esetén elérhetnek. Társadalmi és politikai következmények A monetáris rendszer igazságtalanságai, például a Silicon Valley Bank megmentése, amely a gazdag befektetők érdekeit szolgálta, tovább mélyítik a társadalmi feszültségeket. Lepard szerint a gazdasági egyenlőtlenségek és a rendszer iránti bizalomvesztés politikai polarizációhoz és akár erőszakhoz is vezethet, amit a legutóbbi amerikai események is mutatnak. A Bitcoin azonban egy igazságos alternatívát kínál, mert matematikailag fair, és elválasztja a pénzt az államtól. Ez különösen a harmadik világban hozhat változást, ahol például az átutalások költségeit jelentősen csökkenti, így a munkások több pénzt tarthatnak meg. A jövő lehetőségei Lepard szerint a dollár összeomlása esetén a Bitcoin és az arany értéke drámaian megugorhat. Egy lehetséges forgatókönyv, hogy az USA egy Bitcoin-alapú monetáris rendszert vezet be, ami a dollár jelentős leértékelődésével járna, de hosszú távon egy egészséges pénzen (sound money) alapuló, szilárd pénzügyi rendszert teremthetne. Ez kiegyenlítené a kereskedelmi hiányt is, mert az USA nem tudna többé „értéktelen” dollárt nyomtatni külföldi áruk megvásárlására, így csak valódi értéket létrehozva vásárolhatna. Bár a jelenlegi rendszer problémái lehangolóak, Lepard optimista: a Bitcoin és az arany megvédheti az egyéneket, és egy új, igazságosabb gazdasági rendszert hozhat létre. Záró gondolatok A beszélgetés végén Lepard arra biztatja az embereket, hogy terjesszék az egészséges pénz (sound money) gondolatát, mert ez a kulcs egy jobb jövőhöz. A Bitcoin forradalmi lehetőségeket rejt, és a jelenlegi rendszer hibái ellenére egy optimista jövőkép rajzolódik ki, ahol a gazdasági igazságosság és a monetáris stabilitás elérhetővé válhat. A könyvét is ajánlja, amely segíthet az embereknek megérteni a monetáris kockázatokat és az egészséges pénz jelentőségét.

A Jack Mallers Show legfrissebb epizódja a Bitcoin jelenlegi helyzetét és a globális pénzügyi rendszer problémáit tárgyalja, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy a jelenlegi amerikai monetáris politika hogyan támogatja a dollár leértékelését, és ez miként kedvez a Bitcoin árfolyamának. Bitcoin árfolyam és piaci helyzet Jack az epizód elején ismerteti a Bitcoin aktuális árfolyamát, amely 114 820 dollár, a piaci kapitalizációja pedig 2290 milliárd dollár. Bár ez 7,5%-kal elmarad az augusztus 14-én elért 124 400 dolláros történelmi csúcstól, a Bitcoin egy év alatt közel 100%-os növekedést ért el. Jack optimista a Bitcoin jövőjét illetően, különösen a negyedik negyedévre vonatkozóan, és arra biztatja a hallgatókat, hogy maradjanak türelmesek és gyűjtsék a satokat vagyis a bitcoint (1 btc = 100 millió sat), amely szerinte a világ legjobb teljesítményű eszköze. A politika mint cselekmény: A dollár leértékelése A fő téma a "politika a cselekmény" gondolata, amely szerint a dollár gyengítése és az adósság leértékelése szándékos amerikai politika. Jack egy tweetet idéz, amely szerint a globális hozamok emelkedése az amerikai hozamokhoz képest a dollár gyengítését célozza, ami különösen kedvező lehet a feltörekvő piacok számára. Szerinte ez nem válság vagy hiba, hanem tudatos döntés, amely a dollár globális tartalékvaluta szerepének csökkentésére irányul. A Federal Reserve fiskális dominanciája és az infláción keresztüli adóztatás elkerülhetetlen, ami a Bitcoin számára kedvező környezetet teremt. Elon Musk videóját idézve Jack kiemeli, hogy a kormány "alapvetően javíthatatlan", és az államadósság problémája megoldhatatlan, ami arra kényszeríti az USA-t, hogy folytassa a dollár leértékelését. Jack szerint minden út a Bitcoinhoz vezet, mivel a gyenge valuták, mint például a naira az USD-vel szemben, zuhannak az erősebb valutákhoz képest, és ugyanez látható a BTC-USD grafikonon, ahol a dollár gyengül a Bitcoinnal szemben, valamint egyre láthatóbb a BTC-arany grafikonon, ahol a Bitcoin folyamatosan felülmúlja az aranyat. Gazdasági megosztottság az Egyesült Államokban Jack kiemeli, hogy az USA-ban két különálló gazdaság létezik: a gazdagoké, akik szűkös és kívánatos eszközöket birtokolnak (például értékes ingatlanokat, aranyat vagy Bitcoint), és a középosztályé, illetve az alacsonyabb jövedelműeké, akik egyre nehezebben tudják megszerezni ezeket az eszközöket. A középosztály fogyasztói bizalma csökken, amit a Wall Street Journal és a University of Michigan adatai is alátámasztanak, jelezve, hogy a stagfláció különösen sújtja ezt a réteget. A középosztály eltűnése és társadalmi feszültségek A műsorvezető szerint a fiat pénzrendszer tönkretette az amerikai középosztályt, mivel az eszközárak inflációja miatt a vagyontalanok egyre nehezebben tudnak vagyont szerezni. A gazdagok, akik értékes eszközöket birtokolnak, egyre vagyonosabbak lesznek szimplán azáltal, hogy ücsörögnek a vagyonukon, míg a középosztály és az alacsonyabb jövedelműek vásárlóereje folyamatosan csökken. Ez társadalmi feszültségeket szül, mivel a kemény munkával sem lehet előrébb jutni. Jack szerint a Bitcoin az egyetlen olyan eszköz, amely mindenki számára elérhető, és lehetőséget kínál a vagyonosodásra. Ha valaki megtalálta és érti a Bitcoint, alacsonyabb időpreferenciával él (hosszú távon gondolkodik), és abban takarít meg, akkor az elmúlt 10 év adatai alapján 50-60%-os CAGR-t (átlagos éves növekedést) érhet el évente. Geopolitikai és valutaháborúk Az epizód kitér a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) szerepére, melyek az arany újramonetizálásával és egy semleges tartalékrendszer kiépítésével próbálnak függetlenedni a dollártól. Kína például növeli az aranyimportot és -exportot, valamint bővíti az Oroszországgal folytatott kereskedelemben a jüan használatát. Jack szerint a dollár iránti kereslet globálisan csökken, és a Bitcoin ebből csak profitálhat, mivel egy decentralizált, mindenki számára elérhető alternatívát kínál. Pénzügyi politika és Bitcoin kilátások Jack hangsúlyozza, hogy az amerikai kormány szándékosan engedi az inflációt emelkedni és a dollárt gyengülni, hogy csökkentse az adósságterhet. Ez azonban a középosztály és az alacsonyabb jövedelműek számára további nehézségeket okoz. A Bitcoin szerinte az egyetlen vészkijárat, mivel egy olyan eszköz, amely senki által nem manipulálható, és mindenki számára elérhető. Az epizód végén Jack optimista jóslatot fogalmaz meg, miszerint a Bitcoin hamarosan elérheti az arany paritását, és jelentősen felülmúlhatja azt, ahogy azt a BTC-arany grafikon is egyre láthatóbban mutatja. Strike és egyéb frissítések Az epizód végén Jack röviden ismerteti a Strike platform újdonságait, például a díjmentes közvetlen letéti konverziót Bitcoinra, a díjmentes on-chain kivételeket és a BitKey hardveres tárcával való integrációt. A Twenty One nevű cégével kapcsolatban csak annyit árul el, hogy a kincstáruk értéke körülbelül 5 milliárd dollár, de további részleteket még nem közöl. Záró gondolatok Jack az epizódot azzal zárja, hogy a Bitcoin a legjobb lehetőség a vagyon megőrzésére és gyarapítására egy olyan világban, ahol a dollár leértékelése és a gazdasági megosztottság a politikai döntések eredménye. A gyenge valuták, mint a naira, zuhannak az erősebbekkel, például az USD-vel szemben, és ugyanez látható a BTC-USD grafikonon, ahol a dollár gyengül a Bitcoinnal szemben, valamint egyre láthatóbb a BTC-arany grafikonon, ahol a Bitcoin folyamatosan felülmúlja az aranyat. Arra biztatja a hallgatókat, hogy fektessenek Bitcoinba, mert ez az egyetlen mindenki számára elérhető vészkijárat a jelenlegi pénzügyi rendszerből. Azok számára pedig, akik azt mondják, hogy a bitcoin bullrun-nak vége, azt üzeni, hogy a buli csak most fog kezdődni.

Helló, Bitcoin pleb társak! #bitcoinplebsorg