Ezt most olvastam. Karácsonyi üzenet, csak úgy itt hagyom:
——
5 évesen – Apa mindent tud.
7 évesen – Apa tudja.
10 évesen – Lehet, hogy Apa mégsem tud mindent?
12 évesen – Apa nem tudja.
14 évesen – Apa teljesen megbolondult.
16 évesen – Apát nem lehet komolyan venni.
18 évesen – Mit is tudhat Apa?
22 évesen – Apa csak összevissza beszél.
24 évesen – Többet tudok Apánál.
26 évesen – Apa azért mégiscsak tud ezt-azt.
30 évesen – Lehet, hogy erről meg kellene kérdeznem Apát?
40 évesen – Hihetetlen, hogy Apa mindezen keresztülment.
45 évesen – Apa végig igazat mondott.
50 évesen – Ha Apa itt lenne, még nagyon sokat tanulhattam volna tőle.
——
Tudom. Az én Édesapám már nincs velem. Három évvel ezelőtt, az év utolsó délutánján ment el.
Nincs olyan nap, hogy ne gondolnék rá többször is.
Nincs olyan út a házunk kapujától, az udvaron át a bejárati ajtóig,
amikor ne hallanám a hangját, ahogy ezt mondja:
„Végül egy nagyszerű házat építettetek.
Örülök neki.”
