Jack Mallers: Mit árul el nekünk a Bitcoin Japánról – A jen a világ fedezeti hitelezése Bevezetés Jack legfrissebb epizódjában a Bitcoin árfolyamának közelmúltbeli esését elemzi, amely szorosan kapcsolódik Japán monetáris politikájához. A Bitcoin 86 770 dolláron áll, ami 31%-os visszaesés a 126 160 dolláros csúcshoz képest, amelyet 56 nappal ezelőtt ért el. Jack hangsúlyozza, hogy bár a rövid távú árfolyammozgások nem érdeklik különösebben, a mögöttes makrogazdasági folyamatok megértése kulcsfontosságú. Twenty One Capital (XXI) Jack rögtön az epizód elején kitér a Twenty One Capital nevű vállalatára vonatkozó fontos frissítésre, amelyet a Tetherrel együtt alapított, és amelybe a SoftBank jelentős, körülbelül egymilliárd dolláros befektetést tett. A vállalat egy SPAC (Special Purpose Acquisition Company) konstrukción keresztül egyesül a Cantor Equity Partners vállalattal. A részvényesi szavazásra december 3-án kerül sor, amely az utolsó lépés a tőzsdei bevezetés előtt. Jack kiemeli, hogy a részvények többségét kiskereskedelmi befektetők birtokolják, ami szokatlan a SPAC ügyleteknél. A cél egy olyan Bitcoin részvény létrehozása, amely egyesíti a Coinbase-féle pénzáramlást és a MicroStrategy-féle Bitcoin-tartalékolási stratégiáját. A Twenty One Capital (XXI) "a Bitcoin részvény" kíván lenni – egy magas növekedésű, magas profitmarzsú, készpénzt termelő Bitcoin vállalat. Japán Központi Bank – a globális kockázat csendes bábmestere Jack részletesen kifejti Japán egyedi szerepét a globális likviditásban. Japán évtizedek óta a legolcsóbb tőkeforrás a világon, mivel a kamat szinte nulla, sőt néha negatív is volt. Ez hozta létre az úgynevezett carry trade-et: a befektetők jenben vesznek fel hitelt szinte nulla kamattal, majd ezt a pénzt kockázatos eszközökbe fektetik – amerikai részvényekbe, a Mag7 technológiai részvényekbe, Bitcoinba. Michael Saylor innovációja is ezen alapult: 0%-os kamatra hitel felvétele és Bitcoin vásárlása. Jack maga is ezt a stratégiát tervezi alkalmazni a Twenty One Capitallal. A carry trade felbomlása Amikor a jen erősödik vagy a kamatok emelkednek, ez a kereskedési stratégia felbomlik. 2024 júliusában láthattuk ennek hatását: miközben az amerikai jegybank csökkentette a kamatokat, a Japán Központi Bank emelte azokat, ami a carry trade felbomlásához és a Bitcoin árfolyamának zuhanásához vezetett. A jelenlegi helyzet hasonló: a Japán Központi Bank decemberi kamatemelésének esélye 10 nap alatt 20%-ról 80%-ra ugrott. Ez magyarázza a Bitcoin közelmúltbeli meredek esését. Az epizódban bemutatott ábra egyértelműen mutatja, hogy a Bitcoin árfolyama és a dollár-jen árfolyam szinkronban mozog – mindkettő egyszerre zuhant. A jen mint globális fedezeti hitel Jack központi tézise, hogy "a jen a világ fedezeti hitelezése". A jen kritikus szerepet játszott a globális likviditásban, és nagymértékben támogatta a kockázatos eszközöket. Amikor ez a konstrukció felbomlik, komoly következményekkel jár az eszközárakra, különösen a kockázatos eszközökre nézve. A Federal Reserve és a globális likviditás Jack rámutat a Federal Reserve kommunikációjának zavartságára: egy hónappal ezelőtt még garantált volt a decemberi kamatcsökkentés, múlt héten már nem, most pedig ismét valószínű. Mindezt anélkül, hogy érdemi új gazdasági adat érkezett volna. Donald Trump és csapata agresszívan kampányol az alacsonyabb kamatokért és lazább monetáris politikáért, mert gyengébb dollárra van szükségük. Miközben Japánnak emelnie kell a kamatokat, az Egyesült Államoknak lazítania kell. Összehangolt pénzügyi manőverezésre lesz szükség a két ország részéről, hogy minimalizálják a fájdalmat. A likviditás igazsága Jack álláspontja szerint minden eszköz esését egyszerűen a globális likviditással lehet magyarázni. A Bitcoin az első, amely jelzi ezeket a problémákat, mert ez az egyetlen valóban szabad piac – a globális igazság forrása. A Bitcoin a "likviditási füstjelző", amely korán jelez minden problémát. Ma (dec. 1-én) véget ért a mennyiségi szigorítás (QT), hamarosan várhatóan folytatódik a mennyiségi lazítás (QE). A kamatok valószínűleg csökkenni fognak. Trump már kijelölte az új amerikai jegybank-elnök személyét. A bankok lazább szabályozást kapnak, korlátlan tőkeáttételt használhatnak az államkötvényekhez, ami rengeteg hitelt és új pénzt teremt. Jack kitart amellett, hogy ebben a ciklusban a Bitcoin elérheti a 250 ezer és az egymillió dollár közötti árfolyamot. A Bitcoin azért esett 126 ezer dollárról 86 ezerre, mert a Japán Központi Bank kamatemelésre kényszerül. Ha a Bitcoin ezen az alacsony szinten marad, és nem érkezik likviditás-injekció, a részvénypiac is össze fog omlani. Jack üzenete: minden esés vételi lehetőség. Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy az eszközárak hosszú távon essenek. Az amerikai részvénypiac olyan, mint egy piramisjáték-alapú nyugdíjrendszer az Egyesült Államok számára. Ha nem nő évente 10-15%-kal, az ország fizetésképtelenné válik, mert nem tudja kifizetni az államadósság kamatait. Az AI buborék: forradalom vagy mindkettő? A HP bejelentette, hogy a munkaerő 10%-át, mintegy 4-6 ezer alkalmazottat fog elbocsátani az AI-fejlesztésekbe való befektetés részeként. A vezérigazgató szerint ez egyedülálló lehetőség a vállalat átalakítására és versenyben maradására a következő 10-20 évben. Jack érdekes párhuzamot von: Kína felszámolta az egyetemi végzettséggel nem rendelkező, fizikai munkát végző amerikaiak munkahelyeit. Az iPhone Kínában készül, nem Amerikában. Most pedig a fehérgalléros dolgozók, az egyetemi végzettségű munkavállalók gyors ütemben veszítik el munkájukat az AI miatt, és a kormánynak biztosítania kell, hogy ez folytatódjon. Sam Altman és az állami garancia kérdése Jack élesen kritizálja Sam Altmant, az OpenAI vezetőjét, akit az "új SBF-nek" nevez (utalva Sam Bankman-Friedre, az FTX összeomlott kripto tőzsdéjének alapítójára - akiről pl. Jack Mallers és Cory Klippsten korábban is megmondta, hogy egy csaló (a ford). November 6-án Altman nyilvánosan kijelentette, hogy a kormánynak végső soron az AI biztosítójának kell lennie. November 5-én az OpenAI kormányzati garanciákat kért hatalmas infrastrukturális bővítéséhez, amely végül több mint ezer milliárd dollárba kerülhet. Jack kérdése: miért van szüksége adófizetői garanciára, ha állítólag százmilliárdokat fog keresni? A válasz egy nappal később jött: Altman tagadta, hogy állami garanciára lenne szükségük, majd azt javasolta, hogy a kormány építse és birtokolja saját AI infrastruktúráját. David Sachs és az AI állami támogatása David Sachs, az új "AI és kripto cár" a Fehér Házban, először kijelentette: nem lesz szövetségi mentőcsomag az AI számára. Ha egy vállalat megbukik, mások veszik át a helyét. Azonban két héttel később a Wall Street Journal címlapján megjelent a cikk: az AI-jal kapcsolatos befektetések az amerikai GDP-növekedés 50%-át teszik ki. Egy esetleges recesszió kockázatot jelentene. Sachs ezután kijelentette: "nem engedhetjük meg magunknak, hogy visszamenjünk." Ez gyakorlatilag állami garanciát jelent. Az amerikai kormány nem engedheti meg magának, hogy a részvénypiac essen, és nem engedheti meg magának, hogy az AI megbukjon. Az igazság a média túlzásai mögött Jack szerint a New York Times Sachs elleni támadó cikke részben igaz, részben nem. Sachs gazdagítja-e a barátait? Igen. Rossz ember ezért? Nem. Az igazság valahol középen van. Az amerikai GDP-növekedés felét az AI adatközpont-építések teszik ki. A gazdasági növekedés, amellyel Trump dicsekedik, valójában egy pici szektorból származik – a technológiai oligarchák hiperkoncentrált vagyongyarapodásából az AI területén, amelyet most állami garancia támogat. Jack ironikusan megjegyzi: "Adjatok nekem ezer milliárd dollárt, és én annyi Bitcoint veszek, hogy el se hiszitek!" Melyik utat választja a Nyugat? Jack rámutat az átlagos amerikai ember katasztrofális helyzetére. A 401(k) nyugdíjszámlákból történő kényszer-kivonások történelmi csúcson vannak. Az amerikai ingatlankikényszerítések 20%-kal magasabbak, mint tavaly. A másodlagos autóhitelek késedelme 30 éve a legrosszabb szinten van. Mike Green érdekes számítása szerint: ha ma ugyanúgy mérnénk a szegénységi küszöböt, mint 1963-ban, akkor egy négyfős családnak nem 31 ezer dolláros, hanem 130-150 ezer dolláros jövedelem kellene a "válságküszöb" eléréséhez. Ez nem a jólét szintje – ez a krízis küszöbe, amelyen már nem tud működni egy család. Black Friday és az infláció valósága A Black Friday rekord kiadásokat hozott – de ez megtévesztő. A Salesforce adatai szerint az átlagos eladási árak évről évre 7%-kal emelkedtek, miközben a rendelések mennyisége 1%-kal csökkent. A 3%-os nominális növekedés valójában csökkenés, ha a termékek 7%-kal drágábbak. Luke Groman megjegyzése: "Köszönet azoknak a kötvénytulajdonosoknak, akik 4%-os hozamú 10 éves amerikai államkötvényeket tartanak, miközben az alapvető dolgok ára 7%-kal emelkedik évente." A választás, amit meg kell hozni Jack szerint az amerikai kormánynak döntenie kell. Közelednek a 2026-os félidős választások. Trump megkapja a jegybank-elnökét. A likviditási problémák hetente felmerülnek. Két lehetőség van: Első opció – Kemény megszorítás: Továbbra is küzdenek az infláció ellen, magasan tartják a kamatokat, nem biztosítanak likviditást. A pénzügyi rendszer hanyatlani kezd, majd összeomlik. Valamilyen megszorítási program és globális újraindítás következik. Második opció – Puha csőd: Pénznyomtatással oldják meg. Megmentik az AI-t. Kiosztják a 2000 dolláros ösztönző csekkeket. Deregulálják a bankokat. A Fed a kamatokat a lehető legközelebb viszi nullához. Bevezetik az 50 éves jelzáloghitelt, ami csökkenti a havi törlesztést, de növeli az otthon teljes költségét – valószínűleg adósságban fogsz meghalni az otthonodért. Jack előrejelzése: pénzt fognak nyomtatni. Ez puha csőd inflációval. És tudod, mit? Az emberek ezt szavazzák meg. Ha Jack elnökjelöltként indulna azzal a programmal, hogy egy 10 éves szörnyű válságot éljünk át, de utána felvirágzás következik, biztos, hogy veszítene azzal szemben, aki felelőtlenül ígérget, aztán pénzt nyomat és ingyen dolgokat osztogat. Jack továbbra is hisz benne, hogy ebben a ciklusban a Bitcoin eléri a 250 ezer és az egymillió dolláros árfolyamot. Ő a makroökonómiához ért, és bullish (emelkedést vár). Strike és a Twenty One Capital hírek Michiganben most már elérhető a hitelezés. 10 ezer dolláros minimum, legfeljebb öt hitel, akár 9,5%-os kamattal. Kalifornia és Texas várhatóan még az év vége előtt elérhető lesz. A hitelkereten és a készpénzes hozam termékeken dolgoznak. Jack szerint a Strike gyors iramban válik a "Bitcoinerek bankjává" – a legjobb hely a Bitcoin pénzügyi szolgáltatásokhoz. A kamatozó készpénzszámla magyarázata Egy kérdésre válaszolva Jack tisztázza: ez NEM olyan, mint amit a BlockFi tett. A BlockFi a Bitcoin-betéteket kölcsönadta és többszörösen felhasználta. Jack ezt soha nem fogja csinálni. A Strike hitelezési üzlete túlbiztosított hiteleken alapul. Az ügyfelek a Bitcoin értékének dupláját adják fedezetként, és ennek felét vehetik fel hitelként. Ha 100 ezer dollárnyi Bitcoint adnak, 50 ezer dollárnyi hitelt vehetnek fel. Gyakorlatilag nincs kockázat, mert ha nem fizetik vissza a hitelt, ott van a fedezet. Jelenleg nagy intézmények és bankok finanszírozzák ezeket a hiteleket 5-8%-os hozamért, ami jobb, mint amit a Fed-től vagy az államkötvényekből kapnának. Most Jack az egyéni ügyfeleknek is lehetővé teszi, hogy beszálljanak ebbe az üzletbe. Ha ki akarod venni a pénzed, Jack egy bank tőkéjével helyettesíti a te pénzed, így prioritást élvezel. Amikor esőnapra van szükséged a megtakarításodból, visszakapod – nincs likviditási probléma. A Twenty One Capital részvényesi szavazás A részvényesi szavazásra december 3-án, reggel 10 órakor (amerikai idő szerint) kerül sor. Ez az utolsó lépés ahhoz, hogy a Twenty One Capital az XXI ticker szimbólum alatt tőzsdére kerülhessen. A CEP ticker az elődje, tehát a jóváhagyást követően a CEP részvényekből lesznek a XXI részvények. (Akinek van TBSZ számlája, a fordító szerint jó ötlet CEP részvényt szerezni akciósan – ez nem befektetési tanács, csak egy ötlet.) Jack nem mondhatja meg, hogyan szavazz, de tájékoztathat arról, hogy ha azt akarod, hogy az XXI tőzsdére kerüljön, akkor szavazz. A szavazás módja attól függ, hol vásároltad meg a részvényt (például Robinhood vagy más bróker). Ez egyedülálló, mert általában a SPAC ügyleteknél intézmények birtokolják a részvényeket, és így a szavazásnak nincs tétje. Itt viszont szinte teljesen lakossági befektetők vannak – ez valóban a "Bitcoin részvény, Bitcoinerek által, Bitcoinereknek" megvalósulása. Zárszó Jack üzenete világos: a Bitcoin az igazság tükre a globális likviditásról. A jelenlegi esés Japán monetáris politikájának közvetlen következménye. A kormányok folytatni fogják a pénznyomtatást, hiszen nem engedhetik meg maguknak az eszközárak tartós esését. Ebből a folyamatból a Bitcoin fog győztesként kikerülni. Jack hetente elemzi a világgazdasági eseményeket, hogy segítsen megérteni a média hazugságai mögött rejtőző igazságot. A Bitcoin az egyetlen szabad piac, amely megmutatja, mi történik valójában – és most likviditási problémákat jelez, amelyeket a kormányok hamarosan kezelni fognak. https://www.youtube.com/live/nZX0Rco7-WA

Jack Mallers legutóbbi podcastjában részletesen elemezte a Bitcoin közelmúltbeli árfolyammozgását és a mögöttes makrogazdasági okokat. Az elemzés során világossá vált, hogy a piac jelenlegi helyzetét nem a négyéves ciklus vége, hanem egy átmeneti likviditási válság jellemzi. A Jamie Dimon kontextus Az epizód egy korábbi videó lejátszásával indult Jamie Dimon, a JP Morgan elnök-vezérigazgató Bitcoin-ellenes kijelentéseivel kapcsolatban. Jack válasza világosan tükrözte álláspontját: „Mit gondoljak arról, hogy Jeffrey Epstein bankára aggódik amiatt, hogy egy elosztott, decentralizált, nyílt, nyilvános pénzt potenciálisan rossz dolgokra használhatnának? Nem igazán érdekel. Nem értem, miért érdekelne bárkit is. Ez az ember pontosan tudja, mikor használnak pénzt rossz dolgokra." A Bitcoin árfolyammozgásának megértése A Bitcoin 126 160 dolláros csúcsáról 80 000 dollár környékére esett vissza, ami 36%-os korrekciót jelentett. Jack hangsúlyozta, hogy ez korántsem szokatlan a Bitcoin történetében. A 2017-es évben, amikor a Bitcoin 1000 dollárról 20 000 dollárra emelkedett (húszszoros növekedés), számos 30-40%-os visszaesést is átélt útközben. Kulcsfontosságú piaci adatok A Rational Root adatai szerint a teljes Bitcoin készlet több mint 5%-a cserélt gazdát a novemberi zuhanás alatt. Ez rendkívül jelentős eladási nyomást jelent, különösen a 83-86 ezer dolláros árfolyamsávban. Ez a fajta kényszereladás és kapitulácó pont az, amit a piac egészséges korrekciójaként értékelnek a hosszú távú befektetők. Az implikált volatilitás tanulsága A Bitcoin implikált volatilitása meglepően alacsony maradt még a zuhanás során is. Történelmileg a nagy esések extrém magas volatilitással járnak együtt, de ezúttal ez nem következett be. Ez arra utal, hogy a piac nem várt ilyen mértékű zuhanást, és nem voltak strukturált ajánlatok a vásárlói oldalon az esés megállítására. A rövid távú befektetők kapitulációja Az egyik legfontosabb mutató a rövid távú befektetők realizált vesztesége volt. Ez a mutató majdnem elérte a 2022 novemberi, az FTX összeomlásához kapcsolódó szintet. Ez azt jelenti, hogy a "turisták" - azok, akik nem hosszú távú Bitcoin hodlerek, hanem rövid távú kereskedők - hatalmas veszteségekkel adták el pozícióikat. Jack szerint ez pontosan az, amit látni szeretnénk: „Ezek nem igazi Bitcoinerek. Ezek turisták, akik gyors nyereséget keresnek, lendületet keresnek, swing tradingel vagy napi szinten kereskednek. Ezek nem azok, akik alázatosan halmozzák a satokat. Ezek nem a hűséges Jack Mallers show hallgatók." A likviditási válság anatómiája A Bitcoin zuhanásának valódi oka nem a négyéves ciklusban vagy a "kvantum számítástechnikai" félelemben, hanem egy súlyos likviditási válságban keresendő. A helyzetet több tényező együttállása okozta: Az amerikai kormány különös szeptemberi többlete: Az amerikai kormány szeptemberben 200 milliárd dolláros kereskedelmi többletet futtatott, ami éves szinten 2 ezer milliárd dolláros többletet jelentene. Ez nyilvánvalóan nem fenntartható és valószínűleg könyvelési trükk volt a Treasury General Account (TGA) feltöltésére. A kormányzati leállás hatása: A kormányzati leállás tovább szárította a piacok likviditását, koncentrálva azt a kincstári számlán. A repo piac feszültsége: A New York-i Fed sürgős találkozót hívott össze Wall Street-i cégekkel a repo piac kulcsfontosságú hitelnyújtási mechanizmusa miatt. A Fed és a bankok küzdelme A Federal Reserve létrehozott egy állórepó-lehetőséget (Standing Repo Facility, SRF), amely lényegében szükség esetén azonnali vészhelyzeti pénznyomtatási lehetőséget jelent. A probléma az, hogy az elsődleges kereskedők nem akarják használni ezt a lehetőséget, mert az stigmát hordoz és problémák jelének tűnne. Ahogy Jack fogalmazott: „Az elsődleges kereskedők és a bankok azt mondják: 'Segíts nekünk, hogy segíthessünk neked. Nem akarjuk ezt használni, mert az megmutatná a világnak, mennyire rossz a helyzet valójában.' És a mérlegünk már most is túl szűk és túl illikvid. A Fed pedig azt mondja: kérem, kérem, kérem." A japán válság hatása A japán jen tízéves hozama és a dollár/jen árfolyam drámai emelkedése komoly problémát jelent a globális likviditás szempontjából. Japán hagyományosan a carry trade csúcsragadozója - gyakorlatilag ingyen lehet hitelt felvenni jenben, majd ezt befektetni olyan eszközökbe, amelyek hozamot termelnek, mint pl. az Nvidia, a Tesla vagy a Bitcoin. Amikor a tízéves hozam felszökik és a dollár erősödik a jennel szemben, ez kikényszeríti a carry trade felszámolását. Az embereknek el kell adniuk az amerikai eszközöket, amit jenből vásároltak. Ez rossz az eszközöknek és rossz Amerikának. Ahogy Jack kifejtette: „Ha Japán a szétesés útján halad tovább, a befektetők kénytelenek lesznek eladni a kötvényeket, a részvényeket és a Bitcoint, és az egész pénzügyi rendszer összeomlik." Az AI mint gazdasági faktor David Sacks, az amerikai kormány AI és kriptoügyi főnöke megerősítette, hogy az AI-hoz kapcsolódó befektetések a GDP-növekedés 50%-át teszik ki. A kormány egyre nyíltabban jelzi, hogy az AI-nak működnie kell, különben recesszióba kerülünk. De van egy paradoxon: ha az AI működik, a következő 1-5 évben felszámolja az összes kezdő szintű irodai állás felét, és a munkanélküliség 10-20%-ra ugorhat. Mivel az amerikai szövetségi bevételek körülbelül fele az alkalmazottaktól származik, ez veszélyezteti a kormány képességét a kamatfizetésekre. Jack konklúziója: „Nem számít, mi történik - pénzt kell nyomtatniuk, és kezdenek erről nyíltan beszélni." A mennyiségi szigorítás vége A Fed mérlegének története világosan mutatja a helyzetet. 2022-ben, amikor a Bitcoin csúcsot ért el, a Fed mérlege körülbelül 9 ezer milliárd dollár volt. Ezután közel 3 ezer milliárd dollárt töröltek le róla - a mérleg 33%-át. Ez a mennyiségi szigorítás (QT) december 1-jén véget ér. Ezután röviddel a mennyiségi lazítás (QE) folytatódik. Három kamatcsökkentés van beárazva, mielőtt új Fed-elnököt kapnánk, és Scott Bessent már azt sugallja, hogy Trump lenne a nagyszerű Fed-elnök. Ezek enyhén szólva nem Bitcoin medvepiacra utaló jelek. A Strike jövőképe Jack részletesen ismertette a Strike platformot, amit „a Bitcoinerek bankjaként" épít. A platform jelenlegi és tervezett funkciói: Már elérhető funkciók: - Közvetlen jövedelembefizetés Bitcoinba - Bitcoin adásvétele - Készpénz és Bitcoin tárolása - Számlák fizetése készpénzzel vagy Bitcoinnal - Bitcoin fedezet melletti kölcsönök Hamarosan érkező funkciók: - Hitelkeret (line of credit) - dinamikus kölcsönnyújtás a Bitcoin fedezet alapján - Készpénzhozam - 5-7-8% hozam, sokkal magasabb, mint a hagyományos bankoknál - Bitcoin fedezet melletti hitelkártya A Strike képes magasabb hozamot kínálni a készpénzre, mert Bitcoinereknek ad kölcsönt 9-11%-os kamattal, nem pedig a csőd közeli kormánynak. Ahogy Jack fogalmazott: „A Bitcoinerek megengedhetik maguknak. Miért? Mert ők a társadalom nettó termelői. Többlet cash flow-juk van, amit Bitcoinba fektetnek. A Bitcoin, a megtakarításuk átlagosan évi 50%-kal növekszik. Ez azt jelenti, hogy a nettó vagyonuk 18 havonta megduplázódik." Összegzés és tanulságok Jack Mallers elemzése világosan rámutat arra, hogy a Bitcoin jelenlegi helyzetét nem strukturális problémák, hanem átmeneti likviditási válság okozza. A makrogazdasági környezet - a QT vége, a japán válság, az AI kormányzati támogatásának szükségessége, és az elkerülhetetlen további pénznyomtatás - mind a Bitcoin hosszú távú emelkedését támasztják alá. A rövid távú befektetők kapitulációja, a rendkívül magas realizált veszteségek és a masszív elosztás mind egészséges korrekció jelei. Azok számára, akik értik a pénzügyi rendszer működését és a Bitcoin alapvető értékajánlatát, ez egy vételi lehetőség, nem pedig eladási ok. Ahogy Jack zárta a műsort: „Minden eséskor vegyél! A QT december 1-jén véget ér. Egy héten belül. A Fed mérleg csökkenésének vége. Érted, mekkora dolog ez? Pénzt kell nyomtatniuk. Nincs likviditás a pénzügyi rendszerben. Az eladósodottság szintje túl magas. A GDP-növekedéshez szükségük van az AI-ra. A pénznyomtatás szintje meg fogja haladni a COVID-szinteket. Ez egyszerű matematika." https://www.youtube.com/live/ayxk0SYLfBE

Az elmúlt évben a Bitcoin ökoszisztémát elsősorban az hajtotta, hogy egyre több vállalat kezdett bitcoint tartani tartalékeszközként. Bár a MicroStrategy (MSTR) 2020-ban úttörő szerepet vállalt ebben a trendben, más vállalatok csak lassan csatlakoztak. Egy újabb medve- és bikapiaci ciklus, valamint a FASB 2023-as jelentős számviteli frissítése után – amely a bitcoin mérlegbeli elszámolását érintette – 2024–2025-ben új vállalati hullám indult, amelyek a bitcoint tartalékeszközként fogadták el. Lyn Alden cikke ezt a trendet elemzi, és azt vizsgálja, hogy ez hasznos-e vagy káros a Bitcoin ökoszisztéma egészére nézve. Emellett a cikk kitér a bitcoin csereeszköz kontra értéktároló eszköz dilemmájára, amely közgazdaságtani szempontból gyakran vezet félreértésekhez. https://bitcoinmentor.hu/a-bitcoin-reszvenyek-es-kotvenyek-terhoditasa/ npub1a2cww4kn9wqte4ry70vyfwqyqvpswksna27rtxd8vty6c74era8sdcw83a

Jack Mallers, a Strike alapítója a 92. Mailbag Monday epizódjában részletes elemzést adott a Bitcoin jelenlegi helyzetéről. A felvétel idején a Bitcoin árfolyama 92 280 dollár volt, közel 27%-kal az október 6-i csúcs (126 160 dollár) alatt. A piaci kapitalizáció 1,84 ezer milliárd dollárra esett vissza, a 2 ezer milliárd alá. Különösen figyelemre méltó adat, hogy a ma tulajdonolt Bitcoin 60%-át a jelenlegi árfolyam felett vásárolták. Más szóval a Bitcoin-tulajdonosok több mint fele veszteségben van, ami jól magyarázza a rendkívül negatív piaci hangulatot. Az alapvető tézis: Bitcoin mint likviditási füstjelző Jack központi állítása szerint a Bitcoin az egyetlen valódi szabadpiac, ami megmaradt számunkra, ezért a legpontosabb likviditási füstjelzőként működik. Az arany új csúcsokat dönt, ami azt jelzi, hogy a fiat pénz megtört, és a kormányoknak most már pénzt kell nyomtatniuk. A Bitcoin eladási hulláma viszont arra utal, hogy a rendszer még azelőtt összeomlik, mielőtt megkezdenék a kényszer nyomtatást. A Bitcoin az egyetlen eszköz, amely megmutatja az igazságot, mivel ez az egyetlen valóban szabad piac. A szuverén adósságválság természete Jack szerint épp lassan zajló szuverén adósságválságot élünk át. Az Egyesült Államok nem fog hagyományos értelemben csődbe menni – nem fogja felhívni hitelezőit azzal, hogy képtelen kifizetni őket. Ehelyett az inflációs csőd útját választja. Az egyszerű embereknek és a vállalatoknak két lehetőségük van adósság esetén: vagy becsületesen visszafizetik azt, vagy fizetésképtelenséget jelentenek. Az amerikai kormánynak azonban van egy harmadik lehetősége is: egyszerűen kinyomtatja az adósságának megfelelő összeget. Ezzel ugyan mindenkit ki tud fizetni, de a kifizetett összeg vásárlóereje már kevesebb lesz, mint az eredeti adósságé. Az arany már most tükrözi ezt a folyamatot – idén tíz Bitcoin-piaci kapitalizációnyi összeggel nőtt az arany piaci kapitalizációja. Ez a folyamat nem a jövőben fog megtörténni, hanem már most zajlik. A Trump-adminisztráció és a likviditás hiánya A Trump-adminisztráció eddig nem nyomtatott pénzt, pedig kampányában ezt ígérte, és a matematika szerint kénytelen is lesz megtenni. Az év eleje óta ez volt az egyik legszárazabb likviditási időszak az elmúlt öt évben. Az adminisztráció több fronton is kudarcot vallott: Elon Musk költségvetési megszorítási terve életképtelennek bizonyult, a vámháborúk folytatódnak, a kormány le is állt egy időre, a Fed pedig nem állt a kormány oldalára. A kincstár folyószámlája, a TGA az egyik legmagasabb szinten áll – csak a COVID időszakában volt magasabb. Arthur Hayes likviditási indexe jól mutatja, hogy a Bitcoin árfolyama megpróbálta előre jelezni a várható pénznyomtatást. Mivel azonban ez még mindig nem következett be, most korrigál vissza a valós likviditási szintre. Az ETF-ek és az intézményi befektetések valósága Sokan úgy vélik, hogy az intézményi befektetők kiszállnak a Bitcoinból az ETF-kiáramlások miatt. A valóság azonban ennél árnyaltabb. Az ETF-forgalom jelentős része úgynevezett basis trade – a befektetők megveszik az ETF-et és egyidejűleg eladják a Bitcoin határidős ügyleteket, profitálva a kettő közötti különbségből. Ez a stratégia csak akkor jövedelmező, ha magasabb hozamot biztosít, mint a Fed alapkamata. Jelenleg nem ez a helyzet, ezért csökken az ETF-be áramló tőke. A nagy pénzügyi cégek, mint például a Vanguard, nem azért vásároltak Bitcoint, mert hisznek benne, hanem pusztán azért, mert ez a kereskedési stratégia jövedelmező volt számukra. A Bitcoin tartalékkezelő vállalatok és az MNAV A második nagy intézményi forrás a Bitcoin tartalékkezelő vállalatok voltak, élükön Michael Saylorral és a MicroStrategyvel. Saylor korábban heti egymilliárd dollárnyi Bitcoint vásárolt, ez azonban mára jelentősen lelassult. Az MNAV mutató – a piaci érték és a nettó eszközérték aránya – sem néz ki jól: a MicroStrategy részvényeinek piaci kapitalizációja 56 milliárd dollár, míg Bitcoin-vagyona 59 milliárd. A vállalat tehát a nettó eszközérték alatt kereskedik, ami azt mutatja, hogy a piac már nem fizet prémiumot azért, mert a vállalat Bitcoint tart a mérlegében. Ez is jelentősen csökkentette a piacra áramló intézményi tőkét. Miért olyan rossz a hangulat? A hangulat három fő okból rendkívül negatív. Először is sok új belépő vásárolt 90-100 ezer dollár körül vagy felette, és most veszteségben vannak. Másodszor hatalmas újraelosztás zajlott – sok régi Bitcoin-tulajdonos eladott pozíciójából. Ráadásul először fordult elő a Bitcoin történetében, hogy egyszerre volt kedvező kormányzati környezet és elegendő likviditás nagy pozíciók eladásához. Korábban vagy üldözték a Bitcoin-tulajdonosokat – IRS-vizsgálatok, bankszámlák bezárása –, vagy túl kicsi volt a piac a nagy eladásokhoz. Most mindkét feltétel adott volt, így sokan éltek a lehetőséggel. Jack nem adott el semennyit. A négy éves ciklus mítosza Jack határozottan elutasítja a négy éves ciklusok elméletét. Szerinte nem a csillagok állásától vagy valamilyen misztikus ciklustól függ a Bitcoin árfolyama, hanem a fiat likviditástól. A Bitcoin azért létezik, hogy a fiat valuták ellentéte legyen: a bitcoin kínálata véges - szemben a korlátlan fiat kínálattal, fix a monetáris politikája - szemben a naponta változó fiat politikával, energia fedezettel rendelkezik - szemben a semmivel sem fedezett fiattal. Ha a fiat likviditás szűkül, a Bitcoin rosszul teljesít. Ha a fiat likviditás özönlik, a Bitcoin árfolyama az egekbe szökik. Ez nem ciklus, hanem ok-okozati összefüggés. A Fed és a kvantitatív szigorítás vége A Federal Reserve mérlege COVID (nem is olyan régen volt, hogy ezt a szót le se volt szabad írni - a fordító) alatt 4 ezer milliárdról 9 ezer milliárd dollárra nőtt, aztán majdnem 3 ezer milliárd dollárt vontak ki belőle – ez a legtöbb QT, vagyis kvantitatív szigorítás a történelemben. December elsején véget ér a QT, és a Fednek hamarosan új pénzt kell nyomtatnia a gazdasági növekedés fenntartásához. Ez az a fordulópont, amiről Jack beszél. A Fed mérlegének csökkentése kétszer akkora hatású, mintha Kína eladná az összes amerikai kötvényét. Ebben a környezetben az, hogy a Bitcoin még mindig 91 ezer dollárnál jár, kifejezetten lenyűgöző teljesítmény. A politika és a választások szerepe Trump népszerűsége mélyponton van, a demokraták jelenleg ütik a republikánusokat. Ez azért van így, mert az emberek megfizethetőségi válságot élnek át, és úgy érzik, hogy a rendszer megcsalta őket. Trump 2000 dolláros stimulus csekkeket ígér 2026 közepére – nem véletlenül, hiszen ekkor lesznek a félidős választások. A politikusoknak két választásuk van: vagy hagyják összeomlani a rendszert, ami jó a Bitcoinnak, vagy inflációs csőddel oldják meg, ami szintén jó a Bitcoinnak. Jack szerint a második út valószínűbb, mert a politikusok politikusok maradnak. Globális stimulus és monetáris lazítás Az Egyesült Államok 2000 dolláros stimulus csekkeket készít elő. Japán 110 milliárd dolláros ösztönző csomagot tervez. Kína 1,4 ezer milliárd dolláros stimulust hagyott jóvá. A Fed december elsején hivatalosan befejezi a QT-t. Az USA évente 1,9 ezer milliárd dollár értékű kincstárjegyet bocsát ki. Kanada újraindítja kvantitatív lazítási (QE) programját. A globális M2 pénzkínálat rekord, 137 ezer milliárd dolláron áll. Az elmúlt 24 hónapban 320 kamatcsökkentés történt világszerte. Ebben a környezetben Jack Mallers szerint teljes nonszensz 35 ezer dolláros Bitcoin árfolyamról beszélni. Michael Burry és a rövid pozíciók kudarca Michael Burry, a "The Big Short" című film főhőse bezárta hedge fund-ját. Évekig fogadott a piac összeomlására, végül azonban kénytelen volt feladni. Jack szerint Burry nem érti a jelenlegi rendszert. Az eszközök árfolyama nem fognak bezuhanni, hanem "felfelé fognak olvadni", miközben a dollár értéke csökken. A részvénypiac már nem a P/E arányról szól – ez lett a nyugdíjrendszer Ponzi-sémája és az infláció elleni védelem eszköze. Aki a piac ellen akar fogadni, az ne shortoljon, hanem vásároljon Bitcoint, mert az felül fogja múlni a részvényeket. Luke Gromen tweete szerint 1929 és 1933 között a részvények zuhantak az aranyfedezett dollárhoz képest, de a Powell-féle pivot – 2018 negyedik negyedéve – óta az S&P 500 152%-ot emelkedett dollárban mérve, de aranyban mérve 27%-ot esett. Fiskális dominancia idején az arany jobb módja a részvények shortolásának, a Bitcoin pedig mindennek a shortolására. Az AI és a munkaerőpiac A Deepseek, egy kínai AI cég munkahely-apokalipszisről beszél. Az AI teljesen át fogja alakítani a munkaerőpiacot, ami újabb nyomást helyez a kormányokra, hogy pénzt nyomtassanak és megoldást találjanak. Ez további szélárnyat ad a Bitcoinnak, mint az egyetlen kemény, semleges pénznek ebben a környezetben. A piaci hangulat és a vásárlási lehetőség Jack szerint a jelenlegi hangulat túlzottan negatív. A Bitcoin népszerűsége a Google keresési trendek szerint ötéves mélypontján van, senki sem beszél róla, mindenki az AI-ról és az energiáról. Ez rendkívül bullish jel. A Bitcoin észrevétlenül osonhat az árnyékban, miközben a devalváció folytatódik. Mark Moss emlékeztetett rá, hogy a 25% feletti esések teljesen normálisak a Bitcoin-nál – ez már a harmadik ilyen az idei ciklusban, és nem is a legmélyebb. 2017-ben, az őrült emelkedés során csak az utolsó negyedévben hét 25%-os visszaesés volt. Miért nem szabad pánikban eladni? A fiat likviditás soha nem volt ilyen rossz: kormányzati leállás, kereskedelmi háborúk, fiskális többlet. Mindennek ellenére a Bitcoin árfolyama „csak" 91 ezer dollárnál jár. Jack szerint ez nem medvepiac, hanem vásárlási lehetőség. Mindkét vállalata – a Strike és a 21 – vásárolni fog, amennyit csak tud. A Strike minden nap Bitcoin bevételre és profitra tesz szert. Jack Mallers szerint a Bitcoin több százezer dollárra fog emelkedni 2026-ban, és továbbra is kitart emelkedő álláspontja mellett. A Strike és a 21 jövőképe A Strike rendkívül ambiciózus útitervet készített az év végére és 2026 elejére. Hamarosan elérhetővé válik New Yorkban, és az egész Egyesült Államokban elérhető lesz a hitelezés. Európában Olaszország, Spanyolország és más piacok nyílnak meg. Jön egy hitelkeret termék, ami nem 12 hónapos kölcsön, hanem rugalmas hitelkeret Bitcoin fedezet mellett. Elérhető lesz a készpénz után kamat, 5-8% közötti hozammal – kétszer annyi, mint amit a Fed kínál. Egy Visa hitelkártya is tervben van, ami Bitcoin fedezetű lenne – ez lenne az első valóban szabályozott, megfelelő Bitcoin-fedezett hitelkártya a világon. A Lightning Network és a fizetési rendszer forradalma Jack részletesen beszélt arról, hogyan működik a kártyás fizetési rendszer. A kereskedők 3-4%-ot fizetnek tranzakciónként, ami elosztásra kerül a kibocsátó bank, a befogadó bank és a kártyatársaság – Visa, Mastercard – között. A legnagyobb rész visszamegy a kibocsátó bankhoz, aki jutalmak formájában visszaadja a fogyasztónak: cashback, repülőjegyek, lounge hozzáférés. Valójában tehát a kereskedő fizeti a fogyasztó jutalmait. A fogyasztók imádják ezt a rendszert, ezért nem akarnak mást használni. A Lightning potenciálisan megoldhatná ezt, hiszen sokkal alacsonyabb díjakkal és azonnali véglegességgel rendelkezik. A kérdés azonban az, hogyan lehet meggyőzni a fogyasztókat, hogy olyan rendszert használjanak, ami nem ad akkora jutalmakat. Jack álma egy semleges protokoll, ami értéket közvetít. Ugyanakkor talán egy Strike Visa kártya is értékes lehet a piac számára – ez segíthetne abban, hogy a fogyasztók könnyebben használhassák Bitcoin fedezetű hitelkeretüket a mindennapi életben. A Bitcoin standard világképe Egy Bitcoin standardon nehéz fenntartani bármit nyereség nélkül – legyen az személyes élet, család vagy üzlet. A piac újra fogja árazni az üzleti tevékenységeket. A Strike-nál és a 21-nél a nyereségesség alapvető érték – ezt tekintik annak a módnak, ahogyan felelősséggel tartoznak a világ jobbá tételéért. Ha több pénzt keresnek, mint amennyit költenek, az azt jelenti, több értéket adnak a világnak, mint amennyit elvesznek. A Bitcoin standard mindenkit felelősségesebbé tesz. Az időpreferencia is csökken – az egészségügyi gondoskodás, a család ápolása fontosabbá válik. A mentőövek – állami vagy társadalmi kisegítések – sokkal nehezebbek vagy lehetetlenek lesznek, legyen szó üzletről, egészségről vagy pénzügyekről. A jövőkép: művészeti reneszánsz Jack szerint az AI és a Bitcoin kombinációja művészeti reneszánszt fog eredményezni. Ma egy orvosnak, könyvelőnek vagy ügyvédnek nemcsak a szakmáját kell értenie, hanem spekulánsnak is kell lennie – értenie kell a központi banki monetáris politikát, a kormányzati ügyeket, a kereskedelmi háborúkat, a tőzsdét, csak hogy fennmaradjon. A Bitcoin standardon nem kell spekulálni a vásárlóerő megőrzéséhez. Az AI elvégzi a hétköznapi feladatokat. Ez egy olyan világot hoz létre, ahol az emberek érdeklődésüket és művészeteiket követhetik egy teljesen szabad piacon. Itt ha valakinek jó ötlete van, amit végre tud hajtani és értéket nyújt, amiért az emberek hajlandók fizetni, az létezhet. Ha nem, megbukik. Ez lesz az a szép hely. Záró gondolatok: erősség és kitartás Jack édesapja mindig azt mondta neki: „A piacok megpróbálnak elijeszteni vagy kifárasztani. Végy long pozíciót, fizesd ki magad. Maradj erős. Csak az erősök élnek túl." Jack Mallers 13 éve van a Bitcoin iparban, és úgy érzi, pontosan erre született, hogy így járuljon hozzá a Bitcoinhoz. A jelenlegi helyzet szerinte nem medvepiac kezdete, hanem átmeneti, rövid távú esés, amit kihagyhatatlan vásárlási lehetőség. A makrogazdasági környezet soha nem volt kedvezőbb a Bitcoin számára. Szerinte hiba lenne bedőlni azoknak a narratíváknak, hogy a Bitcoin 35 ezer dollárra esik. Ő és vállalatai minden eséskor vásárolnak, mert meggyőződése, hogy az eszköz árfolyama 2026-ban több százezer dollárra fog emelkedni. https://www.youtube.com/live/6uTOn0j5dlc

Az elmúlt öt évben mindenki érezte: az élet brutálisan megdrágult. A hivatalos adatok 30-40%-os drágulást mutatnak, de a valóságban sokkal rosszabb a helyzet. Ugyanebben az időben a globális államadósság átlépte a 110 ezer milliárd dollárt. Ez nem véletlen egybeesés – a kettő szorosan összefügg. A hivatalos infláció hazugsága A fogyasztói árindex (CPI) azt hivatott mérni, mennyivel drágult az életünk. A gond az, hogy több okból is súlyosan alulbecsüli a valóságot. Egyrészt csak a változás ütemét méri, nem a tényleges áremelkedést. Másrészt használnak úgynevezett hedonikus kiigazításokat. Ha pl. egy iPhone 20%-kal drágul, de 50%-kal jobb lett, akkor szerintük csak 10% a drágulás, mert jobb terméket kapsz. Ez persze sovány vigasz annak, aki már így sem tudja megvenni. A legdurvább pedig, hogy például az amerikai CPI mérési módszerét eddig 13 alkalommal változtatták meg – valamiért minden esetben úgy, hogy alacsonyabb inflációt mutasson. Ha a régi, 1980-as vagy 1990-es módszereket alkalmaznánk, bizony sokkal magasabb számokat látnánk. Hogyan jutottunk idáig? Míg a technológiai fejlődés miatti defláció hatására számos technológiai termék és szoftver ára folyamatosan csökken, addig a szolgáltatások – különösen az egészségügy, oktatás és lakhatás – ára az egekbe szökött, hiszen sokkal nehezebb új kórházakat és lakásokat építeni valamint képzett orvosokat találni, mint milliónyi telefont legyártani. A legtöbb pénz a gyakorlatban nem nyomtatással, hanem hitel teremtéssel jön létre. Minél alacsonyabbak a kamatok, annál több hitelt lehet felvenni. A 2008-as válság után a központi bankok nullára, sok helyen negatívba vitték a kamatokat. Ilyet korábban sosem láttunk. Mi ennek az eredménye? A kormányok rekordösszegeket költöttek, magánszemélyek kedvező hiteleket vettek fel és ingatlanokat valamint részvényeket vásároltak. Ezek azok a dolgok, melyek kínálata némileg korlátozott, mivel a lakások számát nem lehet egyik napról a másikra duplájára növelni. Így amikor dollár ezer milliárdok özönlöttek a gazdaságba, a befektetési eszközök ára az egekbe szökött. Mi ezzel a gond? Az új pénz mindig a kormányokhoz és a gazdagokhoz kerül először, akik még az eredeti árakon költekezhetnek belőle. Akik a pénznyomtatótól távolabb esnek, azok pedig már csak a megnövekedett árakkal találkoznak. Ez az úgynevezett Cantillon-hatás (bővebben: ). Az átlagember bére nem követte a pénzmennyiség növekedését, ezért a tömegek számára egyre elérhetetlenebb a lakás- vagy akár a részvényvásárlás. Az államadósság valósága Az USA 38 ezer milliárd dollárral tartozik, Kína 20 ezer milliárddal, Japán 10 ezer milliárddal. Japán GDP-jének 251%-át teszi ki az adóssága – relatíve ők vannak a legrosszabb helyzetben. Európa nagy országai – Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország – mind GDP-jük 110-145%-ával tartoznak. De kinek tartoznak? A kormányok állampapírokat bocsátanak ki, amelyeket befektetők vásárolnak meg, sok esetben maga a lakosság. A fejlett országok főleg saját állampolgáraik felé adósodtak el – nyugdíjalapoknak, bankoknak, biztosítóknak, saját jegybankjuknak. Az USA adósságának 75%-a hazai tulajdonban van. Ez sokkal biztonságosabb, mint a fejlődő országok helyzete, ahol az adósság nagy része külföldi kezekben van, ezáltal a tőke gyorsan menekülhet. A meglepő igazság: ezt az adósságot sosem fogják visszafizetni. És gyakorlatilag nem is kell visszafizetni. A lejáró adósságot mindig újabb adósságból fizetik vissza. Ez addig a pontig működik, amíg a befektetők bíznak a rendszerben. A valódi eszköz a törlesztésre: az infláció. Amikor az infláció magas, az adósság reálértéke csökken. Ezt hívják "puha csőd"-nek. Az USA a második világháború után így csökkentette GDP 106%-os adósságát 23%-ra 1974-re – nem spórolással, hanem inflációval és növekedéssel. Mikor omlik össze? Az adósság önmagában nem probléma. A probléma akkor kezdődik, amikor elvész a bizalom. Amikor a befektetők nem hiszik, hogy a kormány képes kezelni az adósságát, vagy hogy az infláció kontroll alatt van. 2022-ben Liz Truss brit miniszterelnök 45 milliárd fontos adócsökkentést jelentett be fedezet nélkül. Befektetői pánik tört ki, a font rekord mélységbe zuhant, a Bank of England kénytelen volt azonnal beavatkozni. Mindez napok alatt történt – egy fejlett, stabil gazdaságban. A veszélyes adósságspirál egyszerű: a kormány sokat költekezik, a jegybank pénzt nyomtat, az infláció felgyorsul, a jegybank kamatemelésre kényszerül, a magasabb kamatok miatt drágább az adósság, a kormány még többet költ. Végkimenetel: hiperinflációs összeomlás, mint a Weimari Németországban a '20-as években, Magyarországon 1946-ban (a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációja), Zimbabwe-ben a 2000-es években vagy Venezuelában. Van kiút? A rossz hír: a pénzteremtés nem áll meg. Az adósságspirál miatt a kormányok kénytelenek folytatni a költekezést és a pénznyomtatást. A szolgáltatások – mint az egészségügy vagy az oktatás – drágák maradnak, mert a kínálatukat nehéz gyorsan növelni. A jó hír: a munkaerőhiány béremeléseket kényszeríthet ki. Japánban már most rekord béremeléseket látunk. Több pénz juthat az átlagemberhez mind adócsökkentések és támogatások, mind béremelések formájában. A termékek drágulása pedig azt jelenti: visszatér a gyártás, és vele együtt a minőségi munkahelyek nyugatra. Mit tehetünk egyénileg? Alapvetően két dolgot: egyrészt keményen dolgozni és fejlődni, másrészt pedig olyan eszközökbe fektetni, amelyek kínálata korlátozott. Vagyis olyan dolgokba, amelyek kínálata lassabban nő, mint a pénzmennyiség – így védve meg a megtakarításainkat az infláció ellen. Bitcoin: az alternatíva Itt jön a képbe a Bitcoin. Mindössze 21 millió létezhet valaha – ezt senki nem változtathatja meg, sem jegybankár, sem politikus. Nincs központi szereplő, aki manipulálhatná. Nem lehet "többet nyomtatni", amikor úgy döntenek a hatalmon lévők. Míg a hagyományos fiat rendszer centralizált, inflációs és átláthatatlan, addig a Bitcoin decentralizált, deflációs jellegű és teljesen átlátható. Nem csodaszer – ingadozik az árfolyama, komplex a kezelése –, de olyan eszköz, amelyet nem lehet elértékteleníteni pénznyomtatással. És az ingatlannal ellentétben már néhány ezer forintért is vásárolható belőle. Egy olyan világban, ahol a kormányok 110 ezer milliárd dollár adósságot halmoztak fel, és az egyetlen "megoldásuk" még több pénz nyomtatása, a Bitcoin menekülési útvonalat kínál azoknak, akik nem akarnak áldozatul esni a következő inflációs hullámnak. A bizalom játszmája A fiat pénzügyi rendszer egyetlen dologra épül: bizalomra. Még bízunk abban, hogy a pénzünk holnap is ér valamit. Még abban is bízunk, hogy a kormány vissza tudja fizetni az adósságát. És még abban is bízunk, hogy nem omlik össze ez a rendszer. De amikor a globális adósság a GDP 100%-át közelíti, a központi bankok egyetlen megoldása még több pénz nyomtatása, és az átlagember már nem tud önerőből lakást vásárolni vagy gyereket vállalni – akkor bizony a bizalom könnyen megrendülhet. Nem az a kérdés, hogy lesz-e válság, hanem hogy mikor lesz, és hogy felkészültél-e rá. A legjobb idő bitcoint venni tizenhat évvel ezelőtt volt. A második legjobb idő pedig most van. (Bitcoin vásárlásához a videóban elhangzottaktól eltérően a https://strike.me platformot ajánlom.)

Adam Livingston, a "Bitcoin varázsló" éles kritikát fogalmaz meg a jelenlegi gazdasági és társadalmi rendszerről, amelyet késői stádiumú civilizációként ír le. Az adósságalapú gazdaság A videó központi üzenete, hogy minden dollár valójában valaki (általában a kormány) be nem tartott ígérete. Az egész rendszer úgy működik, hogy folyamatosan új adósságot hoznak létre a régi adósság kifizetésére - ez egy végtelen ciklus. Senki sem tulajdonol semmit Az emberek egyre inkább nem birtokolnak semmit - a házat, az autót, a diplomát mind egy bank tulajdonolja. Egyre több minden bérelt, jelzáloggal terhelt vagy részletfizetéssel vásárolt. Egyre több ember több állásban dolgozik, mégis szűkölködik. A politikusok szerepe A politikusok nem problémamegoldók, hanem csak annyira halasztják el az összeomlást, amíg a következő választási ciklusig eljutnak. Rövid távon gondolkodnak, nem oldanak meg problémákat, csak késleltetik a fenntarthatatlan, egyre növekvő adósságon alapuló rendszer összeomlását. Fő céljuk, hogy minél több adósságot halmozzanak fel, aztán persze majd a másik pártot hibáztassák. A kormány is hitelekből működik, a bankok hitelezéssel “pénzt” teremtenek, egyre nagyobb hitelekből törlesztik a korábbi hiteleket. Azt a látszatot keltik, hogy ez így kell, hogy működjön, és a mi dolgunk, hogy ezt tovább működtessük. Eszünkbe ne jusson ebből kiutat keresni! Miközben szemmel láthatóan van kiút ebből a rendszerből, és ténylegesen, önként ki lehet lépni belőle. A Bitcoin mint valódi szabadság A Bitcoin rettegést kelt minden hatalmon lévőben. A Bitcoin az egyetlen dolog, amit senki sem tud elértékteleníteni, cenzúrázni vagy elkobozni. Nem kell hozzá banki engedély, hitelpontszám vagy űrlapok kitöltése. A szabályait nem módosíthatja senki kénye kedve szerint. Nem bizalomra épül, minden eleme ellenőrizhető. Igazi lehetőség a pénzügyi szabadságra. Önrendelkezés A Bitcoin birtoklásával az ember többé nem koldul aprópénzért, nem vár újabb segélyeket, és nem játszik a rendszer megtört szabályai szerint. Végre van valamink, amit nem tudnak elértékteleníteni, nem tudnak elkobozni, és nem tudnak új szabályozásokkal kontrollálni. A Bitcoin valódi szabadságot nyújt válogatás nélkül bárki számára. És a hatalmon lévők tudják ezt. Ezért akar téged minden hatalmi struktúra - a bankoktól a bürokratákig - összezavart, rémült és meggyőzött állapotban tartani arról, hogy ez túl kockázatos. Mert ha kellően sokan rájönnek, hogy el tudnak menni, az egész játékuk darabokra hullik. Az üzenet lényege Senki sem fog megmenteni. A rendszert pontosan úgy tervezték, hogy épp elég kényelmes legyen ahhoz, hogy ne lázadj, de elég szegény maradj ahhoz, hogy ne tudj könnyedén távozni. De van választásod: ki tudsz lépni, abbahagyhatod a játékukat. El tudod dönteni, hogy az időd, a pénzed, az életed többet ér, mint a végtelen szorongás és az állandó adósság. Ha úgy döntesz, a Bitcoin gyűjtögetése lehet a saját függetlenségi nyilatkozatod. Többet érdemelsz, mint hogy a bohóc, megélhetési politikusok által működtetett rendszer hörcsögkerekén futkározz egy életen át. Lépj ki, ébredj fel, és hagyd, hogy a fenntarthatatlan, adósság alapú rendszer nélküled rothadjon tovább!

Mi van, ha a gazdasági válságok oka nem a tőkehiány, hanem a rossz, manipulálható pénz? Az osztrák közgazdaságtan a gazdaságot az emberek egyéni döntései felől közelíti meg, és hisz abban, hogy a piac szabad működése a legjobb út a jóléthez. Elutasítja a bonyolult matematikai modelleket, ehelyett azt vallja, hogy az egyéni választások spontán rendet hoznak létre, ha az állam nem avatkozik be. Az egészséges pénz, azaz a stabil és értékálló valuta a kulcsa annak, hogy a gazdaság ne csússzon válságba az infláció vagy a rossz döntések miatt. * Az osztrák közgazdaságtan alapjai * A szabad piac ereje * Egészséges pénz és időpreferencia * A keynesi fordulat és hatása * Miért káros az állami beavatkozás? * A Cantillon-hatás: az igazságtalanság elve * A piac mint felfedezési folyamat * A tervgazdaság kudarca * Bitcoin: a szabad piac egészséges pénze * Összegzés

Bitcoin Mentor

Bitcoin: a szabad piac egészséges pénze | Bitcoin Mentor

Az osztrák közgazdaságtan alapja a szabad piac és az egészséges pénz, vagyis olyan stabil és értékálló valuta, mint a Bitcoin.

A Tesla éves részvényesi találkozójának első 55 perce a hivatalos nyitányt és a szavazási eredményeket foglalta magába, majd Elon Musk lépett színpadra táncoló Optimus-robotokkal, és bejelentette, hogy ezennel nem új fejezet, hanem új könyv kezdődik a Tesla életében. Az FSD és az Autopilot együtt 10x biztonságosabb, mint az átlagos amerikai sofőr (6,8 millió mérföldenként 1 baleset), milliárd mérföldnyi adattal alátámasztva. Hónapokon belül (FSD v14.3) elérhetik a felügyelet nélküli megbízhatóságot, ami megnyithatja az utat a szabályozási jóváhagyás előtt. A humanoid Optimus lesz minden idők legnagyobb terméke, melynek gyártása 2026-ban indul (Optimus: 1M/év Fremontban, Cybercab: áprilistól Austinban, Semi: volumen Nevadában). Az AI5 chip ~harmad akkora fogyasztással működik majd, mint a Blackwell, kifejezetten a Tesla AI szoftverre optimalizálva, és már fejlesztik az AI6-ot, ami dupla teljesítményt hozhat kevesebb mint egy év alatt. A Tesla már építi a legnagyobb Kínán kívüli lítium-finomítót Corpus Christiben (Texas), és Elon szerint valószínűleg meg kell építeniük egy óriási chipgyárat (Tesla Terafab), mert a beszállítók nem győzik a tempót. A "fenntartható bőség" korszaka köszönt be robotokkal, autonóm taxikkal és végtelen lehetőségekkel. A kérdezz-felelek szekcióban többek között felmerül a Roadster 2 áprilisi bemutatója (Elon: „legizgalmasabb termékdemo ever”), valamint Optimus és Tesla járművek lehetősége a Hold/Mars bázisokon. https://www.youtube.com/live/VGPlvmMjPtE?si=lPCAqsr9lbrYJric&t=3325

1993-ban, amikor az internet még csak néhány millió felhasználó számára volt elérhető, Eric Hughes – a cypherpunk mozgalom egyik alapítója – megírta ezt a rövid, mégis korszakalkotó szöveget. A Cypherpunk kiáltvány nem technikai útmutató, hanem filozófiai és politikai program: a kriptográfia erejét állítja az egyéni szabadság szolgálatába, a központosított hatalommal és a tömeges megfigyeléssel szemben. A cypherpunkok – köztük olyan gondolkodók, mint Timothy C. May, Hal Finney és később Satoshi Nakamoto – hittek abban, hogy a magánélet nem kiváltság, hanem alapvető emberi jog, és hogy ezt a jogot csakis a matematika és a kód védheti meg az állami és nagyvállalati beavatkozástól. Ez a kiáltvány nem csupán a múlt üzenete. A Bitcoin, a Lightning Network, a Tor, a Signal – mind ennek a gondolatnak a gyakorlati megvalósulásai. Ma, amikor a kormányok digitális fizetőeszközöket vezetnek be, a bankok megfigyelik az összes tranzakciónkat, és az adataink árucikké váltak, a Cypherpunk kiáltvány aktuálisabb, mint valaha.

Bitcoin Mentor

Cypherpunk kiáltvány | Bitcoin Mentor

A Cypherpunk kiáltvány nem technikai útmutató, hanem filozófiai és politikai program: a kriptográfia erejét állítja az egyéni szabadság...