A kezdet vége: miért épp most történik minden?
Jack Mallers szerint a Bitcoin-történet most lép be abba a szakaszba, amit ő „a kezdet végének” nevez. Ez nem csupán költői fordulat, hanem egy nagyon is kézzelfogható átmenet: a Bitcoin többé nem egy szűk geek-közösség játékszere, hanem egy globális vagyonosztály, amelyben ETF-ek, vállalati kincstárak és egész nemzetállamok vesznek részt. Ha valaki mostanában lép be, már nem mondhatja, hogy „korán van” – de még mindig időben van, mert a fiat rendszer láthatóan recseg-ropog, és a Bitcoin éppen ebből a káoszból táplálkozik.
A piaci nyugtalanság valódi okai
A Bitcoin ára jelenleg körülbelül 15 százalékkal marad el a néhány héttel ezelőtti csúcsától, és a közösségben erős a frusztráció. Az S&P 500 csúcsok közelében jár, az arany 4300 dollár felett szárnyal, a tech-részvények dübörögnek – minden kockázati eszköz emelkedik, kivéve a bitcoin árfolyamát. Ez a kontraszt különösen fájó, mert közben minden fundamentális jó hír bejött: ETF-beáramlások, intézményi vásárlások, a Genius Act elfogadása, semmilyen regulációs támadás. Akkor miért oldalazik?
A válasz egyszerű, de fontos: valaki elad. Méghozzá nem akármilyen mennyiségben. Az elmúlt hetekben hosszú távú tartók – az úgynevezett OG-k – több mint 400 000 Bitcoint dobtak piacra, ami a teljes kínálat közel 2 százalékát jelenti. Korábban ilyen méretű eladás lehetetlen lett volna egy nap vagy egy hét alatt, de az ETF-ek és a vállalati adopció likviditást hozott. Ezért Jack a „Bitcoin IPO-pillanatának” nevezi a mostani helyzetet. Gondoljunk csak az Apple vagy az Amazon tőzsdei bevezetésére: a korai alkalmazottak és befektetők évekig zárták a vagyonukat, aztán amikor végre likvid piac alakult ki, elkezdték realizálni a nyereséget. Házat vettek, autót, kifizették az adósságot, gyerekeiket iskoláztatták. Pontosan ugyanez történik most a Bitcoinnal – és ez nem gyengeség, hanem érlelődés jele.
Miért épp most adják el az OG-k?
Az eladások mögött nem a Bitcoinba vetett hit elvesztése áll, hanem egy nagyon emberi ok: végre biztonságban érzik magukat. Az elmúlt évtizedben a Bitcoin-tulajdonosokat debankolták, IRS-auditokkal zaklatták, bűnözőként kezelték. Jack családját is évekig vizsgálták, annak ellenére, hogy minden adót befizettek. Őt magát indoklás nélkül kidobták a JP Morgan bankból, ahol apja évtizedek óta privát ügyfél volt. Most először van olyan amerikai adminisztráció, amely nyíltan támogatja a Bitcoint, és nem fenyegeti a tulajdonosokat. Ezért az OG-k most merik mozgatni a régi coinjaikat – nem azért, mert menekülnek, hanem mert végre léphetnek ki a fényre, vehetnek házat, hajót vagy akár sportcsapatot anélkül, hogy bűnözőnek bélyegeznék őket.
A bitcoin árfolyam görbéjén jól látható: minden korábbi ciklus csúcsánál (1200, 20 000, 69 000 dollár) a hosszú távú tartók kínálata csökkent, mert realizáltak. De most, 100 000 dollár felett, a jelentős eladások ellenére az árfolyam nem omlik össze. Ez óriási bika jel: a piac olyan mély, hogy milliárdokat nyel el anélkül, hogy megremegne. Valaki 9 milliárd dollárnyi Bitcoint adott el néhány nap alatt, és az árfolyam alig mozdult – ez korábban elképzelhetetlen lett volna.
A pénzügyi rendszer törése
Mindeközben a hagyományos pénzügyi rendszer láthatóan megremeg. A Fed quantitative tightening (QT) politikája évek óta szorítja a likviditást, de most elérkeztünk a falhoz. A reverse repo – egyfajta „likviditás-szivacs”, amit a 2008-as válság után hoztak létre, hogy a túlfűtött banki tartalékokat parkolják – teljesen kiürült. Janet Yellen korábban T-bill kibocsátással szívta ki belőle a pénzt, hogy fenntartsa a magas kamatokat anélkül, hogy a rendszer összeomolna, de most már nincs mit kiszívni.
Jerome Powell legutóbbi nyilatkozata egyértelmű: a tartalékok csökkennek, és ha a reverse repo üres, a további QT közvetlenül csap le a banki reservesekre. Már most látjuk a jeleket: az overnight kölcsönzés 50 milliárd dollárra ugrott egy nap alatt, a SOFR ráta 35 bázisponttal a Fed funds felett. Ez pontosan azt az állapotot idézi, mint 2019-ben, amikor a piac majdnem befagyott – és a válasz akkor QE volt, vagyis pénznyomtatás.
A Treasury General Account (a kormány bankszámlája) egymillió dollár felett van, de a kormány shutdown miatt nem költi. Ez tovább szárítja a likviditást, és kényszeríti a Fedet, hogy lépjen. Joseph Wang, a Fed egykori kereskedője szerint a fiskális deficit miatt a Fednek évente több száz milliárd dollárral kell bővítenie a mérlegét. A QT vége decemberben jöhet, és utána elindul a pénznyomtatás – akárhogy is nevezik, az dollárgyengítés.
Miért bullish Jack ennyire?
Összefoglalva: a Bitcoin most éli át a legnagyobb eladási hullámot a hosszú távú tartók részéről, miközben a hagyományos rendszer likviditás nélkül recseg. Ha a Fed újra nyomtat, a kormány költeni kezd, a kamatok zuhannak – a Bitcoin lesz az, amelyik a leggyorsabban reagál. Jack szerint 2026 robbanásszerű év lesz, és ha téved, vállalja a felelősséget. De most, 100 000 dollár felett, minden eladás ellenére, a piac érettebb, mint valaha.
A Bitcoin nem csak túléli a fiat rendszer összeomlását – hanem abból táplálkozik. Ezért hívja Jack a mostani időszakot „a kezdet végének”: a fiat valuta infantilis korszaka zárul, és a Bitcoiné éppen csak kezdődik.
https://www.youtube.com/live/fBFbEC0IczA
"A magánszféra jövőjéért, a tömeges megfigyelés ellen Németországnak határozottan el kell utasítania a csevegésellenőrzési javaslat kliensoldali ellenőrzését" címmel írt Meredith Whittaker, a Signal Alapítvány elnöke egy erőteljes felhívást 2025. október 3-án, amelyben a magánszféra védelmének fontosságát hangsúlyozza az uniós csevegésellenőrzési javaslat ellen. A szavazás várható időpontja október 14. Íme a felhívás magyar fordítása.
Aggodalommal értesültünk arról, hogy Németország a hírek szerint katasztrofális pálfordulásra készül, és feladhatja az uniós csevegésellenőrzési (Chat Control) javaslattal szembeni hosszú ideje fennálló, elvi alapokon nyugvó ellenállását. Ez valójában a magánszféra jogának végét jelenthetné Európában. Németország hagyományosan a magánszféra bajnoka volt, saját történelmi tapasztalataiból okulva, amely megmutatta, milyen súlyos károkat okozhat a tömeges megfigyelés, és eddig szilárdan kiállt e jog védelméért egész Európa érdekében. Most, amikor a geopolitikai bizonytalanság idején alapvető infrastruktúráink kiberbiztonsága minden eddiginél fontosabb, a megadás érthetetlen stratégiai hiba és Európa történelmi tanulságok iránti elkötelezettségének elárulása lenne.
A gyermekvédelem ürügyén a legújabb csevegésellenőrzési javaslatok minden üzenet, fénykép és videó átfogó ellenőrzését írják elő az emberek eszközein, amelyeket egy kormány által előírt adatbázis vagy mesterséges intelligencia modell segítségével vizsgálnának meg, hogy eldöntsék, azok engedélyezett tartalomnak minősülnek-e vagy sem.
Ez az ötlet több okból is rémisztő. Először is, a technológiai konszenzus egyértelmű: minden üzenet ellenőrzése – akár az üzenetek titkosítása előtt, akár utána történik – meghiúsítja a végpontok közötti titkosítás elvét. Ahelyett, hogy a Signal arany standard titkosítási protokollját kellene feltörni valakinek az üzeneteihez való hozzáféréshez, a hackerek és ellenséges nemzetállamok egyszerűen kihasználhatják az ellenőrző rendszerhez való hozzáférést. Ez a fenyegetés olyan súlyos, hogy még a hírszerző ügynökségek is egyetértenek abban, hogy ez katasztrofális lenne a nemzetbiztonság szempontjából. Ezek a javaslatok figyelmen kívül hagyják a privát kommunikáció stratégiai jelentőségét és azt a régóta fennálló technológiai konszenzust, hogy nem lehet olyan hátsó kaput létrehozni, amely csak a „jó fiúkat” engedi be. A javaslat valójában egy korlátlan tömeges megfigyelést tenne lehetővé, megnyitva mindenki intim és bizalmas kommunikációját, legyen szó kormányzati tisztviselőkről, katonákról, oknyomozó újságírókról vagy aktivistákról. Európa szuverenitásáról szóló beszédei ellenére ez több szempontból is bizarr kiberbiztonsági döntés.
A Signal számára a csevegésellenőrzés egzisztenciális fenyegetést jelent. Mi egy dolgot csinálunk, de azt nagyon jól: a világ legnagyobb valóban privát kommunikációs platformját biztosítjuk. Tudjuk, hogy a titkosítás vagy mindenki számára biztonságos, vagy senki számára nem az; egy hálózat egy részében lévő hátsó kapu az egész hálózat sebezhetőségét jelenti. Nem fogjuk kompromittálni szolgáltatásunk integritását, és nem veszélyeztetjük azok biztonságát, akik világszerte ránk támaszkodnak, gyakran olyan helyzetekben, ahol a privát kommunikáció élet és halál kérdése. Ha választanunk kellene aközött, hogy megfigyelő gépezetet építünk a Signalba, vagy elhagyjuk a piacot, az utóbbit választanánk. Ez nem lenne könnyű döntés, és őszintén reméljük, hogy soha nem kell meghoznunk. De ha a csevegésellenőrzést ránk kényszerítenék, valószínűleg ez lenne a végkimenetel.
Jó hír, hogy még van idő megállítani ezt. A német kormánynak, különösen az igazságügyi minisztériumnak, ki kell tartania. Németország bölcs döntése meghatározhatja, hogy milyen jövő vár ránk: egy olyan jövő, ahol az emberi jogként kezelt privát kommunikáció létezik Európában, vagy egy olyan, ahol Európa gazdasági, társadalmi és politikai biztonsága veszélybe kerül a csevegésellenőrzés által lehetővé tett korlátlan megfigyelés miatt. Arra buzdítjuk Németországot, hogy legyen bölcs, és tartson ki elvei mellett. Nem hagyhatjuk, hogy a történelem megismételje önmagát, ezúttal hatalmas adatbázisokkal és jóval érzékenyebb adatokkal.
A Magyar Közgazdasági Társaság 63. Közgazdász-vándorgyűlésének nyitó plenáris ülésén Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a világgazdaság helyzetéről, a magyar gazdaság mutatóiról és a stabilitás fontosságáról beszélt. Kiemelte a jegybank szerepét a gazdasági bizonytalanságok kezelésében:
„Az elmúlt hat hónapban nagyjából ebbe a piramisba illeszkedően hoztunk döntéseket a jegybankban. Az volt a célunk, hogy a piaci bizalom és stabilitás erősítését szolgáljuk ezeken a lépéseken keresztül, ahogy a világban mindenhol, itt is azt látjuk Magyarországon, hogy a piaci szereplők figyelemmel és talán azt is mondhatom, hogy bizalommal fordulnak a jegybankok irányába, és várják ezeket a lépéseket. Ez természetesen indokolt egy olyan bizonytalansági tényező közepette, amiről beszéltem az előadásomban. Ezek komoly folyamatok, komoly gazdasági folyamatokat tudnak indikálni a piacokon. Ilyen helyzetben a jegybank számára felértékelődik a stabilitás megőrzése. A Magyar Nemzeti Bank ennek szellemében igyekszik cselekedni, és ennek szellemében is kommunikál.”
A „bizonytalansági tényező” a globális gazdasági környezet kiszámíthatatlanságára utal, amely a megrekedt dezinfláció, a lassuló gazdasági növekedés, a tartósan magas infláció, a német gazdaság recessziója, a magas államadósságok és az emelkedő hozamkörnyezet együttes hatásából fakad.
Mi mást tehet egy jegybank a bizalom építésén túl, amikor világszerte egyre több millió ember a kiszámítható, mindenféle központi kontrollt mellőző, decentralizált pénzügyi rendszert, a Bitcoint választja önként?